SzERep - Széchenyi István Egyetem Repozitóriuma

 

Login Portlet
Minimize Maximize
 
Elrejt
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Vendégkönyv portlet
Help Minimize Maximize
 
E-mail:
Üzenet:
1
[185] k.kati64@freemail.hu
2016.09.29 14:07
Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségtudományi és Szociális Képzési Intézet Egészségügyi Szervező BSc Alapszak Egészségturizmus szervező szakirány A fitnesz és wellness, mint növekvő ágazat Készítette: Sárközi Kitti Belső konzulens: Nagy Róbert Külső konzulens: Török Miklós Győr, 2015 2 Tartalomjegyzék 1. A témaválasztás indoklása, a kutatás célja ............................................. 4 2. Fogalmak meghatározása ........................................................................ 5 2.1. Az egészségturizmus ........................................................................ 5 2.2. Wellness fogalma ............................................................................. 6 2.3. Fitnesz fogalma ................................................................................. 7 3. Történeti áttekintés .................................................................................. 8 3.1. A wellness kialakulása ...................................................................... 8 3.2. A wellness története Magyarországon............................................ 11 3.3. A fitnesz kialakulása ....................................................................... 13 3.4. A fitnesz Magyarországon .............................................................. 15 4. Wellness modellek [3] .......................................................................... 16 4.1. Dr. Halbert Louis Dunn .................................................................. 16 4.2. John Walton Travis ......................................................................... 17 4.3. Donald Ardell ................................................................................. 19 4.4. Bill Hettler ...................................................................................... 21 4.5. Európai modellek ............................................................................ 22 5. A wellness összetevői ........................................................................... 23 6. Mire épül a magyar wellness turizmus? ............................................... 24 6.1. Szállodák minősítése ...................................................................... 24 6.2. Wellness szállodai minősítés .......................................................... 25 6.3. Wellness intézmények .................................................................... 25 6.4. Széchenyi Pihenő Kártya ................................................................ 26 6.5. Országos rendezvények .................................................................. 27 6.5.1. Strandok éjszakája .................................................................... 27 6.5.2. Magyar fürdőkultúra napja ....................................................... 28 6.5.3. Szaunázók hétvégéje ................................................................ 28 6.6. Hazai díjak a kiemelkedő wellness szolgáltatóknak ...................... 28 7. A fitnesz ................................................................................................ 29 3 7.1. Fitnesz a mindennapokban ............................................................. 29 7.2. Napjaink fitnesz trendjei ................................................................. 31 7.3. A fitnesz, mint versenysport: a testépítés ....................................... 31 7.4. A fitneszipar buktatói ..................................................................... 32 7.5. MFESZ ........................................................................................... 33 7.6. A fitneszipar helyzete hazánkban ................................................... 34 8. Önálló primer kutatás a fitnesz szokásokról ......................................... 34 8.1. Kérdőív ........................................................................................... 34 8.2. Interjú Dr. Zopcsák Lászlóval ........................................................ 40 9. Összegzés és absztrakt .......................................................................... 44 A Fitnesz és wellness, mint növekvő ágazatok ........................................ 44 Fitness and wellness as expanding sectors............................................... 44 10. Irodalomjegyzék.................................................................................... 47 11. Mellékletek ............................................................................................ 50 11.1. Ábrák ........................................................................................... 50 11.2. Függelékek................................................................................... 54 11.2.1. Kérdőív ..................................................................................... 54 11.2.2. Interjú Dr. Zopcsák Lászlóval .................................................. 61 11.2.3. A wellness szállodák minősítésének feltételei ......................... 68 4 1. A témaválasztás indoklása, a kutatás célja A fitnesz és a wellness olyan ágazatok, melyekben a 21. század legnagyobb potenciálja rejlik. Habár nem rendelkeznek több évszázados múlttal, ezzel együtt azonban az egészségturizmus jövőjét képzik. Az évek során számos sportot kipróbáltam, sokáig ki is tartottam egyik-másik mellett, azonban ezek főleg csapatsportok voltak, így nehéz volt összeegyeztetni a tanulással, munkával. Adódott azonban egy olyan alternatíva, mely rugalmas volt számomra, kielégítette mind a sportolási, mind a társasági elvárásaimat is, ezt pedig a fitnesz nyújtotta. Idővel jobban beleástam magam, megismertem több szemszögből, lehetőségem volt dolgozni benne, így teljesen átszőtte az életemet. Ez a lelkesedés a mai napig kitartott, és ez adott motivációt arra, hogy dolgozatom témájául válasszam. Tanulmányaim kezdetén, amikor az egészségturizmusra gondoltam, a wellness szállodák jelentek meg előttem, magyarországi viszonylatban fürdőkkel kiegészülve. Véleményem szerint ezzel a legtöbb ember így van. Azonban el kell különítenünk az egészségturizmus két fő területét, a gyógy- és wellness-turizmust. Míg az egyik – ahogy a nevében is benne van – a gyógyításra helyezi a hangsúlyt, a másik ezzel szemben a prevencióra. A 21. század jellegzetessége, hogy az egészséget helyezi előtérbe, és ki akarna beteg lenni, ha az kellő odafigyeléssel megelőzhető? Az Amerikából induló mozgalom pont ezt emeli ki, mely hazánkban ez az utóbbi években kezdett igazán tudatossá válni. Felmerült tehát bennem a kérdés, hogy mi is az alapja, a háttere ennek? Ha külföldön már ennyire népszerű, hazánkban miért csak most bontakozik ki? És ha valóban ekkora sikernek örvend, Magyarországon milyen jövője van a wellness és a fitnesz ágazatának? Ehhez természetesen fel kell térképeznem hátterüket, 5 történetüket, illetve azt, hogy milyen mértékű ismeretségről beszélhetünk hazánkban. Ha ez sikerül, nagyjából képet kapunk arról, mennyire is szükséges ez az iparág itthon. Mivel Magyarország geotermikus adottságai lehetővé tették, hogy az egészségturizmus egy része – gondolok itt a rehabilitációra, a gyógyvizes kezelésekre – beleolvadjon az államilag támogatott szférába, a gyógyturizmus jövője hazánkban nem kérdéses. Ezzel szemben a fitnesz nagy elmaradottságokat mutat az egészségügy szektorán belül, hiszen hazánk egészségügye leginkább a gyógyításra és rehabilitációra korlátozódik, a prevenció tudatosítása nem kap ezzel egyenértékű szerepet egyelőre. Dolgozatom célkitűzése, hogy bemutassa a mai wellnesst és fitneszt, továbbá az, hogy be tudjam bizonyítani, mennyire fontos a fitnesz szerepe mind az egészségügyet, mind a gazdaságot tekintve. Hogy kérdéseimre minél átfogóbb választ kapjak, egy kérdőív, illetve egy mélyinterjú volt a segítségemre. 2. Fogalmak meghatározása 2.1. Az egészségturizmus „Az egészségturizmus a gyógy- és wellness-turizmust átfogó fogalom, a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turisták fő motivációja az egészségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát a gyógyulás és/vagy a megelőzés és ennek megfelelően a célterületen tartózkodása alatt igénybe is vesz egészségturisztikai szolgáltatás(oka)t.” [1] Az egészségturizmuson belül tehát két nagy szektor van; a gyógyturizmus és a wellness turizmus. Ez a két szektor céljait tekintve jól elkülöníthető egymástól. A gyógyturizmus a krónikus betegségben szenvedő vagy fájdalma enyhítésére vágyó vendégeket célozza meg, a fő motívuma a gyógyulás. Ezzel szemben 6 a wellness célcsoportja az egészséges vendégek, kiknek a céljuk a relaxáció, illetve egészségük megőrzése. Van azonban egy harmadik szektor, melyet e kettő közé sorolhatnánk, ez pedig a medical wellness. A célcsoport ebben az esetben a betegségben szenvedő, illetve a betegséget megelőzni kívánó vendég, de kizárólag akkor sorolható ez a turizmus kategóriájába, ha ezek valamilyen turisztikai szolgáltatások igénybevételével párosulnak. A medical wellness kiterjed a nem gyógyhelyi jellegű kezelésekre, úgy, mint műtétek, fogászati-, szépészeti-, lézeres beavatkozások. (1. ábra) 1. ábra Az egészségturizmus szektorai (Forrás: saját szerkesztés) 2.2. Wellness fogalma A wellness a modern világ embere számára kialakított egészségtudatos életstílus, amelyben gyakorlója jól érzi magát. A kifejezése 1950-ben született meg Dr. Halbert L. Dunn által a wellbeing (jó Egészségturizmus Gyógyturizmus Rehabilitáció Gyógyhelyek Medical wellness Wellness turizmus Fitnesz Rekreáció Kényesztető szolgáltatások 7 közérzet) és a fitness (jó kondíció) szavakból. A szó jelentése: „érezd jól magad!”. [2] A wellness fogalmának számos definíciója létezik, azonban van néhány jellemző, mely mindegyik meghatározásban szerepel: az életvitel kulcsfontossága, a lehetőségek kihasználása a jobb minőségű élet elérése érdekében. A Magyar Wellness Társaság így definiálja a wellness-t: „a wellness olyan életforma, amelynek gyakorlói a civilizáció okozta bántalmakat a test, lélek, szellem együttes kényeztetésével, odafigyeléssel, tudatos életvitellel igyekeznek megelőzni.” A wellness átfogóan a testi, lelki harmónia megteremtését célozza; és inkább kapcsolatos az életstílus megváltoztatásával, mint egy-egy konkrét betegség gyógyításával. Az egészségtudatos ember ugyanis tudatos életvitellel járulhat hozzá egészsége megőrzéséhez, továbbá a betegségek megelőzéséhez. Ezt az életformát wellness életmódnak is nevezzük, mely magában foglalja a helyes táplálkozást, a rendszeres testmozgást, a szépségápolást, a környezettudatosságot, a megfelelő stresszkezelést, valamint a káros szenvedélyek kerülését is. [3] 2.3. Fitnesz fogalma A wellness-t sokan a fitnesz szinonimájának tartják, de ez helytelen, mert a wellness több mindenre kiterjed. Míg a fitnesz a fittséget, edzettséget, fizikai erőkifejtéssel szerzett erőnlétet, egészséges reformtáplálkozást foglal magában, addig a wellness teljes egészként szemléli az embert, a test karbantartása mellett ugyanolyan hangsúlyt fektet az emocionális, spirituális, intellektuális és szociális fittségre. Mint az a wellness szó jelentéséből is kiderül, a fitnesz hamarabb alakult ki, mára mégis alacsonyabb szektort képvisel. Fitnesz=rátermettség. A fitnesz olyan 8 életforma, amely a jó fizikai erőnlétet, a szív, tüdő és a vérkeringés tartós teljesítőképességének fejlesztését, az egészséges életmódot és az esztétikus külsőt helyezi előtérbe. A wellnesstől alapvetően az különbözteti meg, hogy nagyobb szerepet kap az aktív, sportos időtöltés. [3] Béres Alexandra megfogalmazásában: „A fitnesz elsősorban fizikai és pszichikai működési harmóniát, szociális alkalmazkodó képességet, a mindennapok optimális cselekvő- és teljesítőképességét jelenti. Állapot, mozgalom, életforma.” 3. Történeti áttekintés 3.1. A wellness kialakulása A wellness szó eredetileg egy 17. századi kifejezésből ered. Az angol értelmező szótárban 1654-ben megjelenő wealnesse jó egészséget jelentett. A wellness azonban már az emberiség megjelenése óta létezik. Egészen az ókorig nyúlnak vissza azok a szokások, amelyek a jó közérzet és kondíció megteremtésére törekszenek. Az ókorban a tisztálkodás szorosan összefüggött a vallás gyakorlásával, hiszen nem csak a test, de a lélek is megtisztult olyankor. A tisztálkodási kultúrával kapcsolatos első utalásokat az antik görögnél is a vallási előírásokban találjuk. Valószínűsíthető, hogy ők építették az első nyilvános fürdőhelyeket. A görögök már azt is tudták, hogy a víz egyes betegségeket is gyógyít, Hippokrátész például feljegyzéseiben többek között idült és heveny betegségeknél különböző gyógyító, ásványi és növényi fürdőket ajánl. A fürdőzéssel együtt megjelent a gőzfürdő, a bedörzsölés, masszázs, az ésszerű étrend, valamint a testmozgás is, elég csak az olimpiákra gondolni. 9 A ma is létező fürdőkultúránkat a rómaiaknak köszönhetjük. Rómában a fürdők igen nagy népszerűségnek örvendtek, így számos közfürdő létesült, melyet bárki látogathatott csekély belépő fejében. I. e. 33-ban 170 ilyen magánkézen levő, kisebb-nagyobb méretű közfürdő volt, a IV. században már 867 közfürdőt tartottak nyilván. Valamennyi rendelkezett vetkőző helyiséggel, hideg vizes medencével, langyos fürdővel, meleg vizes fürdővel és gőzfürdővel is. Legtöbbjükhöz valamilyen kocsma, bormérés is csatlakozott, ezen felül létrehoztak tornázó és labdázó helységeket is. A fürdőépületet hypocaustum-berendezéssel fűtötték (földalatti, csöves hálózat), a levegőt állandóan azonos hőfokon tartották, olyan hőmérsékleten, ahogy azt az egyes helyiségek rendeltetése megkívánta. Az ókori fürdőkultúra később a bizánciak majd a törökök kultúrájában élt tovább. Vallásuk, az iszlám megkövetelte a testi és lelki megtisztulást egyaránt. Európa a törököktől tanulta a fürdőkultúrát. A következő mérföldkő Sebastian Kneipp (1821-1897.), akit terápiás módszeréről, a Kneipp-kúráról ismerhetünk. A német katolikus pap, aki lelkészi hivatását természetgyógyászati tevékenységgel egészítette ki, világhírű vízgyógyászati módszert fejlesztett ki. A wellness atyjának is tartják, mivel a rómaiak után újra felfedezte a vizet, mint természetes gyógymódot. Máig fennmaradtak receptjei, melyek alapján teákat, élelmiszereket, krémeket, kozmetikumokat készítenek. Magát a wellness fogalmát és vele együtt a wellness filozófiáját a már említett Dr. Halbert Louis Dunn amerikai orvos fejlesztette ki. Dunn a National Office for Health Statistics első igazgatója volt 1946-1960-ig. 1959-ben, High Level Wellness címen tanulmányt készített, azaz a magas színvonalú egészséges életmód gyakorlatát. Célja az volt, hogy olyan életmódra tanítsa meg betegeit, amely mellett könnyen megőrizhetik 10 egészségüket, s közben nem veszítik el életkedvüket sem. Az akkori orvosok többsége ugyanis olyan tanácsokkal látta el betegeit, melyeket nehezen, rövid ideig lehetett betartani. Dunn doktor kedvenc kifejezését, a wellness-t az 50-es évek végén az Egyesült Államokban és kizárólag szakmai körökben használták. Másfél évtized elteltével viszont az akkor már mind ismertebbé váló wellness-koncepcióban találták meg az üdvözítő megoldást az egészségügyi költségek csökkentésére. Nem sokkal később a biztosítók egyre komolyabban vették az újdonsült mozgalmat, hiszen a fejlett ipari társadalom és a modernizált orvoslás ellenére mindinkább szaporodtak a krónikus betegségek, ami komoly anyagi terhet jelentett a munkáltatónak, a biztosítónak, s persze a betegeknek is. Így az amerikai biztosító társaságok jelentősen támogatni kezdték az aktív egészségmegőrzésre és kiegyensúlyozott életre törekvő wellness-kezdeményezéseket. Az 1970-es évektől megjelenik az úgynevezett vállalati wellness. Az Egyesült Államokból induló mozgalom a fentiekben is említett okokból jött létre, a cél az volt, hogy a prevencióra építve megelőzzék a betegszám növekedését. Ez mind a munkavállalók, mind a munkaadók számára előnnyel járt; a dolgozók hatékonyabban végezték feladatukat, ritkábban jelentettek beteget, kiegyensúlyozottabbá vált életük, egészségi állapotuk. Ennek hatására a wellness egyre inkább terjeszkedni kezdett, sorra jöttek létre a klubok és szövetségek. Hamarosan Európát is elérte a wellness-mozgalom, 1990-ben Siegfrid Malich megalapította az Európai Wellness Uniót (EWU). Hasonlóan az Egyesült Államokhoz itt is gyorsan terjedni kezdett az új életvitel és a mai napig folyamatosan megújul, fejlődik. [4,5,6,7,8] (I. melléklet) 11 3.2. A wellness története Magyarországon Hazánk legnagyobb turisztikai potenciálja természetes vizeiben rejlik. Már az ókorban az egykori Pannónia területén építettek a rómaiak fürdőket, melyek, - mint azt már korábban említettem – a társasági és kulturális élet központjai voltak. Ezek nyomai megmaradtak az utókor számára is. Fővárosunkban, Budapesten eddig 11 egykori fürdőt tártak fel. A történelem során őseink is a vizek mellett alakították ki élőhelyüket, a keresztények gyógyforrásokat használtak, kórházak épültek melléjük. A török uralom alatt is számos fürdőlétesítmény épülhetett hazánkban, többek között Budán, Pécsen, Szegeden, Esztergomban, Szolnokon valamit Egerben is. Ezek közül csupán néhány budapesti és az egri fürdő maradt fent. Ez a magyar fürdőkultúra tette lehetővé, hogy mára ilyen naggyá nőtte ki magát hazánkban a gyógy- és wellness turizmus. Az 1860-as évek közepétől felszínre hoztak több forrást, melyekre épülve nyitotta meg kapuit a Császárfürdő, a Szent Margit Gyógyfürdő, a Szent Lukács fürdő, a Rudas fürdő, a Széchenyi fürdő, végül 1918-ban a Szent Gellért Gyógyfürdő. Ennek hatására 1934-ben nyerte el fővárosunk a Budapest Fürdőváros elnevezést, s 1937-ben már nemzetközi balneológiai konferenciát rendezett a város. Az 1929. évi XVI. törvénycikk, a „fürdőtörvény” rendeletei kiemelték Budapest fürdőváros-jellegét, megállapították fürdőközpontjait, intézkedtek a gyógyhelyi/üdülőhelyi bizottságok felállításáról. Budapest területén minisztériumi rendelettel megállapított három gyógyhely és öt üdülőhely – a nyolc gyógyfürdő – ügyeinek egységes irányítására, azok fejlődésének és anyagi érdekeinek lehető előmozdítására létrejött a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság. 12 A budapesti gyógyfürdők az 1930-as években igen jelentős forgalmat bonyolítottak le. A nyolc gyógyfürdő 1930-ban több mint 2,7 millió vendéget szolgált ki. Ez a szám a nyilvános fürdők vendégforgalmának 81,5 %-át jelentette. 1939-re 2,1 millióra 54,3%-os értékre csökkent, melynek háttere a nyilvános fürdők számának emelkedése volt, a strandfürdők, uszodák „elszívták” a vendégeket a gyógyfürdőktől, különvált az élmény és a gyógyulás. Az 1990-es években a wellness jelentőségét még kevesen ismerték fel, leginkább a hévízi szállodákra volt jellemző, a többség megmaradt a hagyományos profilnál. Azonban a 2000-es évek elején visszaesett a német látogatottság, mely a profit nagy részét jelentette a hazai gyógyfürdők számára. Ezzel ellentétben nőtt a belföldi kereslet, így a magyar egészségpénztárak finanszírozni kezdték a wellness szállodákban nyújtott gyógykezeléseket és szolgáltatásokat. A hazai wellness iparág létrejöttében az első fontos momentum a Magyar Wellness Társaság (MWT) megalapítása volt 2000-ben. Dr. Kator Miklós, Dr. Tamasi József és Dr. Zopcsák László együttműködése által kialakult szervezethez fitnesz központok, szállodák, egészséges életmóddal kapcsolatos termékforgalmazók csatlakoztak, valamint a Magyar Turizmus Rt. is bekapcsolódott. Idő közben a Magyar Szállodaszövetségen belül megalakult a wellness szekció. A társaság hamarosan kidolgozta a wellness szállodai osztályba sorolási kritériumokat, melyet az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium rendeletbe foglalt. Ez a 2000-től 2003-ig tartó folyamatnak köszönhető a hazai wellness-életstílus létrejötte. 2003-ban a Magyar Turizmus Rt. elindított egy gyógy- és wellness turizmust népszerűsítő kampányt. Célja, hogy „Magyarország látogatói számára öt éven belül az „egészség” váljon az egyik legfőbb motivációvá.” 13 „A külföldiek számára Magyarország jelentsen egyet a Fürdők Országával, belföldön pedig ismertessük meg az egészségturizmus szolgáltatásait, ezzel is növelve a potenciális keresletet.”A kampányban már elkülönítették a gyógy- illetve wellness turizmust, belföldi és külföldi célcsoportokra nézve egyaránt. Figyelembe vették a geográfiai, demográfiai, pszichográfiai tényezőket, valamint az életstílust is. Ezek alapján részletes marketing tervet dolgoztak ki mind a wellness, mind a gyógyturizmus területén. [9,10,11,12,13] 3.3. A fitnesz kialakulása Egészen az idők kezdete óta az emberiség fitnesztől függött. Az ősember a testét, mint egy eszközként használta: vadászott, halászott, gyűjtögetett, azaz a fennmaradásért küzdött, s ezáltal fejlődött. Az idő előrehaladtával már nem az életben maradásért hasznosították a fitneszt. Annak érdekében, hogy a nagy birodalmak megmaradhassanak, terjeszkedjenek, katonai erők váltak szükségessé. A nagyobb birodalmak mind fitnesz-orientált gondolkodásmóddal rendelkeztek, mint például a katonaállamként ismert Spárta. A méltán híres nevelési módszer legfőbb célja az állandó harci készenlétre való felkészítés volt, ezért már kisgyermek korban elkezdték a katonai kiképzést. Ezzel szemben az indiai és kínai birodalmak nem csak katonai célokra használták a fitneszt. Felismerve jótékony hatását beépítették kultúrájukba, így jött létre a jóga, valamint az ismert harcművészetek. Ez nagy áttörést jelentett a fitnesz történelmében, hiszen felismerték a mozgás preventív hatását. A reneszánsz idején a szellemi bővüléssel párhuzamban szélesedett a fitnesz filozófiája. Ezt az időszakot követően Európában megjelent az első 14 modern fitnesz mozgás, a torna, mely a különböző országok szakértőit arra sarkallta, hogy megalkossák saját programjaikat (II. melléklet). Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban nem nyert népszerűséget a német és svéd torna, a nagyobb vezetők, elnökök mind elismerték és támogatták a fitnesz szükségességét. A 20. században Roosevelt ösztönözte az embereket a fizikai aktivitásra. 1956-ban Eisenhower összehívott egy konferenciát az USA fitneszének támogatására, melynek eredményeképp létrejött a Presidents Coucil on Youth Fitness. Ez volt az első lépés ahhoz, hogy felhívják a nemzet figyelmét a fitnesz fontosságára. Az 1950-es évek közepe óta számos szervezet részt vett a fitnesz népszerűsítésében, köztük a American Health Association (AHA), az American Medical Association (AMA), az American Assotiation for Phisical Education, Recreation and Dance (AAPHERD). Kennedy elnök volt a fő támogatója a fitnesz- és egészségügyi előnyöknek. Elkötelezettségét a legjobban az fejezte ki, mikor azt mondta, a fizikai állóképesség az alapja minden más kiválóságnak. Dr. Kenneth H. Cooper, széles körben elismert, mint a modern fitnesz-mozgalom atyja. az 1960-as években Cooper azt hangsúlyozta, hogy könnyebb a jó egészséget diétával, mozgással harmóniában tartani, mint visszaszerezni a már elveszett egyensúlyt. 1968-ban Cooper megírta Areobics című könyvét, ezzel létrejött az aerobic, mely erőteljes üzenet volt az amerikai népnek, hogy tartsák fent a magas szintű fitneszt. A Cooper által kidolgozott programok és modellek az egész világon elterjedtek, s a mai napig használjuk őket, gondolok itt például az iskolai 12 perces Cooper-tesztre, mely az állóképességet hivatott felmérni. Az első konditerem Jack Lalanne nevéhez fűződik, aki 1936-ban nyitotta meg a világ első modern fitnesz termét Oaklandben. A későbbiek során ez szolgált az edzőtermek prototípusaként, ahol különböző 15 edzőgépeket alkalmazott, melyeket maga talált ki. Lalanne az étrendre is figyelt: a büfében csak egészséges ételeket árultak. Akkoriban az orvosok szembeszálltak Lalanne véleményével. Úgy gondolták a súlyzós edzések szívrohamot, impotenciát okozhatnak, azonban Lalanne idővel bebizonyította ennek ellenkezőjét. Tévéműsorában is ezt a fitnesz-életmódot hirdette, ezzel ő lett a mai értelemben vett fitnesz megalapítója. A Cooper által létrehozott aerobicot az 1970-es években népszerűsítette Jane Fonda. A „korai aerobicra" a magas ismétlésszám, a gimnasztikai alapformák és a folyamatos gyakorlatozás volt a jellemző. A fő hangsúly az erősítésen és a nyújtó gyakorlatokon volt, és ezeken keresztül a teljesítmény növelése volt a fő cél. Fonda videó kazettái széles körben elterjedtek. Titka az volt, hogy a nők otthon is, közönség nélkül gyakorolhatták a sportot. Erre a mozgalomra vezethetők vissza a mai konditermi órák. [14] 3.4. A fitnesz Magyarországon Hazánkba a 80-as évek végén tört be ez az ágazat. Az Amerikából induló mozgalom elérte Magyarországot, ennek hatására megnyíltak az első „fitnesztermek”. Mivel a magyar fitnesznek nincs kimondott úttörője, hiányzott a szakmai tudás, azaz nem volt megfelelő felszerelés, továbbá a szakképzettség is problémát jelentett. A konditermek létrejötte mellett átvették a Jane Fonda által népszerűsített aerobicot is, ám ebből is hiányzott a megfelelő képzettség, gyakorlottság. A 90-es évek közepére javult a helyzet, köszönhetően annak is, hogy 1994-ben végzett az első edző-generáció, azonban sok idő telt el addig, hogy az egyes klubok oktatói papír nélkül ne alkalmazzanak senkit. A 90-es évek végén, a 2000-es évek elején már sorra nyitották kapuikat Magyarországon a fitnesztermek. Az 16 elsők voltak az A1, az ATSA, a Gold Gym, az Arnold és az Alexandra Fitness. Ezek a termek a mai napig működnek, az évek során folyamatosan megújultak, bővültek, fejlesztettek. Mint a legnagyobb hazai múlttal rendelkező intézmények, a vendégkörük nem az átlagembert célozzák meg. [15] 4. Wellness modellek [3] 4.1. Dr. Halbert Louis Dunn Dr. Halbert Louis Dunn (1896-1975) 1922-ben orvosi, 1923-ban doktori diplomát szerzett a Minnesota-i Egyetemen. Mint azt már korábban említettem, magát a wellness fogalmát és vele együtt a wellness filozófiáját is ő fejlesztette ki. 1959-ben High Level Wellness címen tanulmányt készített, azaz a magas színvonalú egészséges életmód gyakorlatát. Dunn az általa megfogalmazott „high-level wellness-t” úgy definiálta, mint „a működés integrált módszere, amely arra irányul, hogy maximalizálja azt az erőt (képességet) amire az egyén képes. Ez azt igényli, hogy az egyén megtartson egy folyamatos egyensúlyi állapotot és céltudatos irányultságot a környezetével, amelyben működik.” Dunn egységes egészként kezelte a test, a lélek és a szellem hármasát, ellene volt annak, hogy ezeket egymástól elválasztva – az orvosra, a vallásra, a pszichológusra bízva – kezeljék. Szerinte a tudomány lényege, hogy hidat képezzen az ember teste, lelke és szelleme között, s ennek egyik eszköze a wellness. Dunn modellje a wellness tartalmi megfogalmazásának első jelentős állomása, lényege pedig a következő:  A wellness folyamat, nem pedig egy statikus, rögzült állapot. 17  Az egyének a társadalomban betöltött helyzetüknél és körülményeknél fogva helyezkednek el ebben a folyamatban az elmúlás és a wellness között.  A wellness társadalmi, kulturális, spirituális, fizikai és mentális dimenziókból áll.  A wellness a lehetőségekről szól, és segíti közelebb juttatni az egyént, a jóllétnek arra a szintjére, amit elérni képes.  A modell meghatározó eleme az önismeret és az egyéni felelősség Dunn modellje: Az egymásba fonódó körök az ember testét, lelkét és szellemét szimbolizálják, mint egymással kölcsönhatásban álló és egymásra támaszkodó egészet. A felfelé mutató nyíl az egyén életciklusát jelképezi, amint az érettség és önmegvalósítás irányába tartva törekszik a célját elérni. (2. ábra) 4.2. John Walton Travis Dunn halálának évében, 1975-ben alapították meg a világ első wellness központját, a Mill Valley-i Wellness Pihenő Központot Test Szellem Lélek 2. ábra Dunn modellje (Forrás: saját szerkesztés Dunn modellje alapján) 18 Kaliforniában. Az alapító John Walton „Jack” Travis 1943-ban született, háziorvos és sebész. A központ arra törekedett, hogy kilépjen az orvosi fókuszból megcélozva az egyén teljes jólétét, tehát segítette a klienseket felelősséget vállalni saját egészségükért. Travis kifejlesztett egy 8 hónapos programot, melyhez átalakította Dunn gondolatait. A cél az volt, hogy az egyén jobban megismerje önmagát, s ehhez különböző relaxációs gyakorlatokat, kommunikációs tréningeket, kreativitás tanácsadást nyújtott. 1972-ben kidolgozta az úgynevezett betegség-egészség kontinuum (Illness-Wellness Continuum) modelljét (3. ábra), melyen a kettő kapcsolatát ábrázolta. a kontinuum középen helyezkedik el, tőle balra a betegség különböző fokozatait mutatja be, míg a jobb oldal az egészségét. 3. John Travis modellje (Forrás: www.healthy.net) Véleménye szerint a wellness nem egy folyamat, hanem egy állapot, a következőket foglalja magában: gondoskodás a fizikai állapotról, a szellem konstruktív használata, érzelmek kifejezése, kreativitás, fizikai, pszichés, spirituális környezettel való törődés. A wellness a kontinuum bármely pontján kifejtheti hatását, segítségével magasabb állapotba (higher level wellness) juthatunk. A kezelési modell célja a tünetek enyhítése, a korai haláltól a semleges pontig terjed, ezen túl a wellness vezet át, s célja, hogy a lehető legtávolabbra jussunk. 19 Travis kifejlesztett Dunn művére alapozva egy 12 dimenziós úgynevezett Wellness leltárt, mely az egyén állapotát hivatott felmérni. Ezek a következők: 1. Saját felelősség és szeretet 2. Légzés 3. Érzékelés (a lélek érzékenysége) 4. Táplálkozás 5. Mozgás 6. Érzés 7. Gondolkodás 8. Játék és munka 9. Kommunikáció 10. Intim szféra 11. Életcél 12. Spiritualitás Ezeket a területeket a „Wellness Index” önértékelő kérdőív formájában mérte fel. 1977-ben megjelent első saját kiadású írása, a Wellness Workbook. A kérdőívhez kapcsolódó írás segítséget nyújt a különböző dimenziók által elérhető optimális állapot eléréséhez. 4.3. Donald Ardell Donald Ardell a leghíresebb wellness szakembernek számít, hiszen ő tette általánosan ismertté és a tömegek számára megfoghatóvá a wellness kifejezést. Alapszakmáját tekintve szociológus volt, azonban a wellness tudományában találta meg hivatását: 17 könyvet írt a témában, wellness központot alapított, illetve wellness hírlevél-sorozatot is indított. 20 Ardell számára a wellness fogalma a test, a lélek és a szellem harmóniáját jelentette, melyet az egyén akár betegen is elérhet. Az egészségnek 5 dimenzióját különböztette meg: tudatos táplálkozás, fizikai fitnesz, stresszkezelés, környezeti érzékenység és a felelősség önmagunk iránt (4. ábra). Ezek a dimenziók egyaránt fontosak, illetve lényeges, hogy fejleszthetők, s ahhoz, hogy az egyén egészséges legyen, ezeken folyamatosan munkálkodnia kell. Ardell az előző modellekkel ellentétben a spiritualitást teljesen elvetette. Az 5 dimenzió középpontjában a felelősség áll, munkájában ennek 9 elvét határozta meg: 1. Felelősség saját életünk iránt 2. Egyediség (a jóllét felé vezető út csak egyénileg választható lehet) 3. A boldogság utáni vágy (motiváció) 4. Céltudatosság 5. Önmagunk szeretése, elfogadása 6. A realitások tudomásul vétele, mások beavatása a döntésbe 7. Világos szándék, tudatosság, a döntés felelősségének vállalása 8. Önmegvalósítás 9. Szabad döntés 4. ábra Ardell modellje (Forrás: saját szerkesztés) Fizikai fitnesz Környezeti érzékenység Tudatos táplálkozás Stresszkezelés Felelősség önmagunk iránt 21 Később ez a modell átdolgozásra került, és a felelősség központi helyét felváltották a társadalmi normák. Ennek elemei a következők: 1. Felelősség önmagunk iránt 2. Egyediség - a tudatosan választott egyéni út 3. Helyes stresszkezelés 4. Táplálkozás és fitnesz 5. Normák és társadalmi játékszabályok A wellness guruként ismertté vált Ardell stílusa közvetlen volt, az átlagember is megérthette. Írásai valószínűleg ezért arattak az európai társak között is nagy sikert. Az amerikai minták közül ez tükröződik vissza a későbbiekben. 4.4. Bill Hettler A wellness kialakulásánál korábban említettem, hogy az elterjedésének titka az egészségügyi költségek csökkentése volt, így alakult ki az úgynevezett vállalati wellness. A nagy népszerűségnek örvendve ennek nyomán jöttek létre az egyetemeken az egészségmegőrző programok (campus wellness program). Az első megmozdulás a wisconsin-i egyetem Steven Point-i kampuszán indult el az egyetem egyik orvosával, Bill Hettler vezetésével. Testwell néven hozott létre egy önértékelő kérdőívet, mely a mai napig forgalomban van. 1977-ben létrehozott National Wellness Institute (NWI) akadémia alapítója és elnöke lett. Az akadémia által elfogadott definíció szerint: „A wellness aktív folyamat, amely által az emberek tudatosság válnak és egy sokkal boldogabb létezés mellett döntenek.” Hettler 6 dimenziót különböztet meg: 22 1. Fizikai (rendszeres testmozgás, ésszerű táplálkozás, káros szenvedélyek elkerülése 2. Spirituális (értékeink és hitünk szerint élni) 3. Intellektuális (azonosítani a potenciális problémákat és megfelelően cselekedni) 4. Szociális (harmóniában élni másokkal, környezetünkkel) 5. Érzelmi (optimistán látni a világot) 6. Foglalkozási (örömöt lelni a hivatásunkban) 4.5. Európai modellek A wellness európai térhódítása a 90-es években kezdődött meg. Az amerikai modellek mintáira számos európai szakember hozta létre saját elképzelései alapján, kiegészítve illetve bővítve a saját modelljét. Az első ilyen modellt 1991-ben a német Haug készítette, miszerint az elsődleges cél az egyén jobb életminőségének elérése. Nahrstedt a nyugati modellt kiegészíti a keleti kultúrák módszereivel is, mint például a meditáció, jóga, stb., illetve hozzáveszi a testápolás és beauty elemeit is. Véleménye szerint az egészség és wellness nem csak személyes, hanem össztársadalmi felelősség is. Megjelennek nála a szociális kapcsolatok a környezettel szembeni érzékenység mellett. [16] Kai Illing 2002-ben a wellness-t már egészségturisztikai szempontból definiálja: „a wellness a teljes törekvés a testi, szellemi és lelki jóllétre vitalizáló és lazító eszközök/programok által, amelyeket különleges egészség központokban alkalmaznak.” Illing 3 fokozatot határoz meg: 1. fokozat: Élvezet a testi és lelki következmények figyelembe vétele nélkül 23 2. fokozat: A jóllét állapotát aktívan próbálják elérni a következmények figyelembevételével 3. fokozat: Tartós magatartásváltozás azzal a céllal, hogy mind a test, mind a lélek számára a jóllét tartós állapotát elérjük Illing szerint az eredeti filozófiának a 3. fokozat tenne eleget. [17] A wellness modellek tehát ugyanazon dimenziókat feltételező tényezőrendszerként értelmezhetők. Lényegében a testi, lelki és szellemi jóllét állapotára törekednek, felhasználva illetve kiegészítve a korábbi modelleket. 5. A wellness összetevői Az egészségnek számos meghatározó tényezője van: a genetikai tényezők, a környezeti, társadalmi illetve gazdasági hatások, az egészségügyi ellátórendszer, de talán a legmeghatározóbb az életmód. Kutatások bizonyítják, hogy a gazdasági-társadalmi tényezők közül az iskolázottság áll a legszorosabb összefüggésben az egészséggel és az egészségtudatossággal. Ezzel párhuzamban tűnik fel a jelenség, hogy minél tehetősebb valaki, annál nagyobb az esélye az egészséges életre, mivel a jómódúak jobb életminőséget tudnak biztosítani, egészségesebben táplálkoznak, megfelelő környezetben élnek. A társadalmi egyenlőtlenségek pszichoszociális tényezőkön keresztül is hatnak az egészségre; a szegényebbek egyfajta hiányérzetben élnek, s ez jelentősen befolyásolhatja életvitelüket is. [18] A wellness középpontjában az egészségtudatosság áll, kialakításának már a gyerekkorban el kell kezdődnie. „Az egészségtudatos magatartás az egyén szemléletének, viselkedésének, tevékenységeinek összessége annak érdekében, hogy minél tovább és minél egészségesebb maradhasson.” [19] 24 A wellness nyolc dimenzióval rendelkezik, melyek a következők: 1) egészségtudatosság 2) rendszeres testmozgás 3) ésszerű táplálkozás 4) helyes stressz-kezelés, relaxáció 5) szépségápolás 6) megfelelő szellemi és lelki kondíció 7) környezettudatosság 8) káros szenvedélyek kerülése. 6. Mire épül a magyar wellness turizmus? 6.1. Szállodák minősítése Egy szálloda minőségét a kínálat – a szobák mérete, berendezés, a szolgáltató helyek (konferencia termek, fitnesz center, garázs, stb.) - választéka, kialakítása, a felhasznált anyagok minősége és felszereltsége, valamint a hotel üzemeltetése, a személyzet milyensége (létszám, felkészültség, stb.) együttesen határozzák meg. A mai közismert minőséget világszerte csillagokkal jelölik, ám országonként, sőt, akár régiónként is eltérhetnek az azonos minősítésű szállodák követelményei. Ez függhet éghajlattól, kultúrától, természeti adottságoktól, stb. Példaképpen a skandináv országokban szinte mindenhol megtalálhatók a szaunák különféle fajtái, míg a mediterrán országokban érthető okok miatt ez kevésbé jellemző. Az Európai Unió szálloda és vendéglátó szövetségeinek ernyő szervezete, a HOTREC, ezt felismerve 2009-ben létrehozta a Hotelstars Union szállodai minősítési rendszert. A 21 minősítési alapelvet a www.hotelstarts.hu oldalon olvashatjuk. [20] 25 6.2. Wellness szállodai minősítés Az MSZÉSZ (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) azon wellness szállodák külön kérésére végzi el a minősítést, melyek jelentkeznek a Hotelstars minősítésre is. A kritériumok között többek között szerepel az egészséges táplálkozás, a masszázs, mozgásfajták, relaxációs technikák, medence normál, termál- illetve gyógyvízzel, kozmetikai kezelések, személyedző, animátor, dietetikus, stb. (A teljes táblázat: 11.2.3. melléklet.) Hotelstars wellness minősítéssel 5 szálloda rendelkezik jelenleg Magyarországon, a wellness szállodák száma ennél jóval több, csak a minősítés nem kötelező. [20] 6.3. Wellness intézmények A wellness intézmény feltétel rendszerei közé tartoznak:  korszerű gépek, eszközpark, trendek ismerete, alkalmazása  egészségtudatos ismeretek közvetítése  vendégorientált és egyénre szabott szolgáltatások  megfelelő kommunikáció  folyamatos képzés  életmód, marketing, koncepció összekapcsolása Világszerte nő az igény az egészség megőrzésére, a prevenció egyre nagyobb szerepet kap. A jó fizikai erőnlét, az egészséges életmód, az esztétikus külső elengedhetetlen lesz. A wellness intézményekben alapszolgáltatások közé kell tartoznia a relaxációnak, a stresszkezelésnek, természetgyógyászatnak, reformétkezésnek, menedzserkúráknak vállalkozók részére, a szépségkúráknak, illetve speciális szolgáltatásokat 26 kell felajánlani a közönség részére. Mára már jellemző a wellness szolgáltatóknál is az ágazaton belüli specializáció, azaz a wellness profilok. Ebben az esetben a wellness mellé olyan funkció társul, mely különlegessé teszi az adott szolgáltatót, intézményt. Különböző csoportokat céloznak meg ezek a szolgáltatások, mint például a senior korosztályt, a családokat, vagy az üzletembereket. Ilyen profilok például:  történelmi fürdők  élményfürdők, aquaparkok  meditációs központok  vinoterápiás hotelek  életmód programot kínáló intézmények  bababarát-, gyermekbarát szolgáltatásokat nyújtó hotelek, fürdők  szórakoztató programokat kínáló fürdők  természetgyógyászat  távol keleti gyógymódok és mozgásformák. [21] 6.4. Széchenyi Pihenő Kártya A Széchenyi Pihenő Kártya létrehozásának ötlete 2010-ben merült fel, amikor is a Széchenyi Klub Gazdaságfejlesztő Társaság egy olyan utalványtípus létrehozására tett javaslatot, amely bankkártya-terminálokon keresztül használható, jól illeszkedik a cafateria-rendszerhez, valamint kiemelkedik az eddigi támogatási formák közül megbízhatóságával, egyszerűségével és olcsóságával. Fontos szempont volt, hogy a béren kívüli juttatások rendszerén át adott állami kedvezményeket elsősorban a turizmusba csoportosítsa, segítve a gazdaság növekedését. A SZÉP Kártya 2011 nyarán került bevezetésre: a munkáltatók a korábbi cafateria elemek 27 kiegészítéseként kedvezményesen akár 300 ezer forintot is juttathattak a szálláshely-szolgáltatók által elfogadható SZÉP Kártyára. A kártya 2011 októberétől átvette az Üdülési Csekkek szerepét, hiszen akkortól kezdve üdülési célú kedvezményes béren kívüli juttatást csak a SZÉP Kártyán át lehet adni a munkavállalóknak. Az elfogadóhelyek között vannak fitnesztermek, szépségszalonok, látásgondozó központok, sóbarlangok, tehát a kikapcsolódás és rekreálódás szolgáltatásainak egyre szélesebb skáláját találhatjuk meg. A Széchenyi Pihenőkártya bevezetésének célja az egészségmegőrzéshez, az egészséges életmódhoz és általában az életminőség javításához kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségének bővítése. [22] 6.5. Országos rendezvények 6.5.1. Strandok éjszakája Hat évvel ezelőtt indult a Magyar Fürdőszövetség kezdeményezésére a magyarországi fürdőkben a "Strandok Éjszakája" elnevezésű rendezvény. A forró nyári éjszakákon nyújtott színes programok, a hosszú, éjszakai nyitva tartás évről évre több mint 50.000 embert mozgat meg, vonz a hazai fürdőkbe. A fürdők csatlakozása önkéntes, mint ahogyan az a programkínálat is, amit vendégeiknek ezen az éjszakán biztosítanak. A kínálat évről évre egyre színesebb és változatosabb: élőzenei koncertek, tűzzsonglőrök, táncosok szórakoztatják egyes helyszíneken a közönséget, de sok fürdő várja vizi disco-val, animációs programokkal, habparty-val, latin-, brazil-, karib-estekkel, vagy éppen látványos lézershow-val, az éjszaka fürdőzni vágyókat. 2015-ben 43 fürdő csatlakozott országszerte a mozgalomhoz. [23] 28 6.5.2. Magyar fürdőkultúra napja A program hagyományosan minden év október második hétvégéjén kerül megrendezésre. A Magyar Fürdőkultúra Napjának célja, hogy a nagyközönséget megismertesse a több ezer évre visszanyúló fürdőkultúránk gyökereivel, annak értékeivel. A hazai fürdők forgalma a nyár végével jelentősen csökken, azonban a fürdők jelentős része egész évben üzemel és biztosítja fedetten elérhető szolgáltatásaikat. Az egészségturizmus fürdőszolgáltatásokra épülő gyógy- és wellness ága a nemzetgazdaságban betöltött szerepének köszönhetően kiemelt szerepet kell, hogy kapjon annak érdekében, hogy az elért eredmények ne csökkenjenek. Az akcióban 2015-ben már több, mint 20 fürdő vesz részt országszerte, különböző programokkal, mint például fürdőgatyás fotókiállítással, csapatversenyekkel, szaunázással, illetve akciókkal. [24] 6.5.3. Szaunázók hétvégéje A Magyar Turizmus ZRT. a Magyar Fürdőszövetség és a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület szakmai támogatásával indult országos rendezvénysorozat a Szaunázók hétvégéje, melyet az Oscar szauna mesterek versenye követ. A csatlakozók akciókkal és egész hétvégét kitöltő programokkal várják a vendégeket. A verseny célja felhívni a figyelmet a képzett szauna mesterek fontosságára, népszerűsíteni az egészséges és higiénikus szauna-kultúrát, s nem utolsó sorban ez egy marketing lehetőség a szakma számára. [24] 6.6. Hazai díjak a kiemelkedő wellness szolgáltatóknak A hazai díjak közül hármat emelnék ki. A Budapest Week Publishing 1993 óta, az olvasók és üzleti partnerek illetve a kiadó bizottság szavazatai 29 alapján ítéli oda a Best of Budapest Díjat a turisztikai szolgáltatóknak 60 kategóriában, köztük a wellness kategóriájában is. Az Aranynap-díjjal 2005 óta a legjobb vidéki wellness szállodák rendelkeznek, míg a Magyar Turizmus Minőségi Díj azért jött létre, hogy versenyre invitálja a hazai szolgáltatókat. A 2006-os bevezetése óta évről évre egyre több szálloda és étterem pályázik erre az elismerésre. [25,26,27] 7. A fitnesz 7.1. Fitnesz a mindennapokban A különböző edzéstípusoknak négy fajtáját különböztetjük meg: rekreációs-, rehabilitációs-, sportági- és fittségi edzés. A fittségi edzés egészségmegőrző- és fejlesztő hatású, beleértve a tudatos táplálkozást is. Lényegében ez az úgynevezett „fitness”, tehát a wellness előfutára. Napjainkban a fitnesz a wellness része, és nem fordítva. Célja nem a genetikailag meghatározott határig történő „végtelen” teljesítményfokozás, hanem elsősorban az optimális (megemelt szintű) fizikai, pszichés működési harmónia, a jó szociális alkalmazkodó képesség, azaz a mindennapos magas szintű, cselekvő- és teljesítőképesség (fittség) elérése. Ha a mai világban a fitnesz szót halljuk, egyből a konditerem jut eszünkbe. Ezek elengedhetetlen kellékei a korszerű eszközök, a megfelelő felszereltség, az esztétikus környezet, a képzett és motivált munkatársak, a változatos órák, valamint az edzést és fejlődést segítő táplálék-kiegészítők. Ezen felül kiegészülhetnek más szolgáltatásokkal is, melyek szorosan összekapcsolódnak a wellness életmóddal. Ilyenek például a beauty-szolgáltatások, mint a szolárium, fodrászat, de a magasabb kategóriájú termekben masszázst, úszómedencét, szaunát, gőzfürdőt is találunk. 30 Egy hagyományos edzőteremnek alapvetően két része van: a cardio részleg és az erőfejlesztő gépek. Cardio-gépek elsősorban a szív- és érrendszer állóképességének fokozását végzik. Ezek például az ellipszistréner, a futópad, a lépcsőző- vagy taposógép, a szobakerékpár, az evezőgép, de ide tartoznak azok a gyakorlatok is, amelyek a pulzust tartósan megemelik, így az állóképességre és a zsír mobilizációra is pozitív hatással vannak. Az erőfejlesztő edzések – nevéből adódóan – az izomerőt, továbbá az izmok közötti koordinációt hivatottak fejleszteni. Eszközei ellenállással szemben végzett gyakorlatok kivitelezésére szolgálnak. Ezek a kézi súlyzók, lábsúlyok, rudak, tárcsák, padok (has, hát, fekve-nyomó, stb.), súlyzós gépek. Megtalálhatók még az izomzat nyújtását szolgáló szivacsok, bordásfal, stb. A legtöbb edzőterem egy harmadik részleggel is szolgál, ez pedig egy csoportos edzés lehetőségét kínáló terem vagy termek. Itt megtalálhatók a táncok, a speciális mozgásformák, a harcművészetek, valamint ezek kombinációinak széles köre, mint például az aerobic, a kangoo, a rúdtánc, a K1, a hot iron, a pilates, TRX és még sorolhatnám. [28] A fitnesz-életmód része az ésszerű, helyes táplálkozás. Az utóbbi években megjelentek különböző étrendek, diéták. Ilyen például a paleo étrend, mely 2009-ben jelent meg hazánkban, népszerűséget azonban az elmúlt két-három évben kapott. A táplálkozási irányzat lényege, hogy visszatérjünk az alapokhoz, azaz hogy újrateremtse az ősi táplálkozás alapelveit. Hazánkban e trend legnagyobb képviselője Schobert Norbert, a Norbi Update alapítója. A korábbi fitneszguru egy olyan franchise hálózatot épített ki, mely már nem csak Magyarországon van jelen, hanem további két országban, továbbá folyamatosan terjeszkedik egyelőre Európán belül. Az Update diéta azért is lehet ilyen sikeres, mert nem kell lemondanunk semmiről akár ételről, italról vagy édességekről legyen szó. 31 A „low carb” – azaz szénhidrát csökkentett élelmiszerek széles skáláját megtalálhatjuk üzleteikben. [29] 7.2. Napjaink fitnesz trendjei Minden kornak megvannak a rá jellemző trendjei. Így van ez a fitnesz világában is, ahol a kezdetektől fogva folyamatos fejlődést, ezáltal változást figyelhetünk meg. Ahogy szélesedett a szakmai tudás, úgy bővültek a technikai lehetőségek is. A modern kor lehetővé tette a különféle gépek és eszközök kialakulását, melyek segítségével megalakulhattak a változatosabbnál változatosabb trendek a fitnesz edzések keretein belül. A kezdeti areobic kiegészült más eszközökkel, sportokkal, ezáltal létrejött többek között a stepaerobic, a dance aerobic, a boksz aerobic, melyek még tovább tudtak fejlődni. A fitnesz népszerűségének hatására napról-napra új trendek születnek szerte a világban, és ezek az internetnek köszönhetően gyorsan is terjednek. Magyarország egyik legnagyobb fitnesz rendezvényén, a Decathlon által szervezett FittAréna programon (III. melléklet) minden évben bemutatkoznak a hazánkba betörő új trendek, azonban a hétköznapokban megvannak a megmerevedett, mindenki által ismert formák, példaképp a saját testsúlyos edzés, az intervall edzés és a személyi edzés. A tengerentúlon azonban már más a helyzet: a legnagyobb népszerűsége a szakemberek által személyre szabott életmódnak van. 7.3. A fitnesz, mint versenysport: a testépítés Bár a fitnesz alapvető célja az optimális teljesítményfokozás, a 18. században létrejött a testépítés, mint sportág. Az első erőművész Eugen 32 Sandow volt, aki egészséges ételekkel és rendszeres testmozgással érte el esztétikus külsejét. Pózolással és bemutatókkal járta a világot, népszerűsítette ezt az életvitelt. Emléke a mai napig él: a Mr. Olympia első helyezettjét Sandow-szoborral jutalmazzák. A testépítő, mint fogalom, az 1920-30-as években jelent meg. Azokat nevezték így, akiknek nem csak a fizikai erő volt a fontos, hanem az esztétika is. Az 1930-as években elindult a Mr. Amerika verseny, mely a kinézet mellett valamilyen erőpróbát is értékelt, azonban ez az idők során eltűnt. Carl Grimek az első két verseny győztese csakis ezzel foglalkozott, s sikerét látva az Egyesült Államokban kezdetét vette az igazi testépítés. 1965-ben megrendezték az első Mr. Olympia versenyt. A győzelmet kivívók nagy népszerűségre tettek szert, azonban a testépítés ikonikus alakjának az 1970-75 közötti hatszoros győztest, Arnold Schwarzeneggert nevezhetjük. A női testépítés a 80-as évektől kezdett kibontakozni. Napjainkban számos kategóriában állnak színpadra a versenyzők, mind amatőr, mind profi szinten, több korcsoportban, magasság szerint besorolva. A minősítés rendkívül összetett, hiszen kategóriánként más-más szempont szerint értékelnek a zsűrik. [30] (IV. melléklet) 7.4. A fitneszipar buktatói Mint minden iparágazatban, itt is rejlik számos kockázat és buktató. A verseny ugyanúgy jelen van, és fejlődésre, megújulásra sarkallja az egyes szervezeteket. Ezzel szemben megjelennek a fenyegetést jelentő online edzéstervek, étrendek, továbbá az otthonra beszerezhető fitnesz-eszközök és gépek, mint például az ellipszisgép, a futópad, a súlyzók. Ezek mind a fitneszteremtől való eltérítést sürgetik, melyek veszteséget jelentenek azok számára. 33 További kihívások közé tartoznak, hogy a termeknek továbbra is be kell szerezni a berendezéseket, hogy lépést tudjanak tartani a legújabb trendekkel, és ez meglehetősen megterhelő lehet az anyagiakat tekintve. Létezik még egy bizonyos fokú szezonalitás, mely nagy hatással van a bevételre is. Ezt észlelhetjük a nyár végi- őszi szezonban, az újévi fogadalmat követő januári időszakban, illetve a nyarat megelőző hónapokban. [31] 7.5. MFESZ A Magyar Fitnesz és Egészségfejlesztési Szövetség 2010-ben jött létre a hazai fitneszipar fellendítése céljából. A szövetség felismerve a fitnesz és wellness preventív hatását azon munkálkodik, hogy a kormányzati döntéshozatali szinten ez megjelenjen. A piacot erősíteni kívánó klubok, forgalmazók, szakemberek a fitnesz szervezettségét, jogi szabályozottságát, nemzeti és nemzetközi érdekképviseletet sürgetik. Az egyesület a 2001-ben megalakult EHFA (European Health and Fitness Association, 2014-től EuropeActive) mintájára és segítségével jött létre és együttműködik a Magyar Edzők Társaságával és a Magyar Szabadidősport Szövetséggel. Céljuk a szektor összefogása, továbbképzések, fórumok szervezése, a fitnesz népszerűsítése, a lakosság aktivitását célzó szabályozások megalkotására vonatkozó lehetőségek előterjesztése a politikai döntéshozók felé, a külföldi kapcsolattartás, a hazai fitneszipar teljes dokumentálása, pozitívan befolyásolva a szolgáltatókat és a közegészségügyet. [32] 34 7.6. A fitneszipar helyzete hazánkban Magyarországon a fitneszipar nem különül el a wellnesstől, bár a fejlődő országokban már ez a tendencia mutatkozik. Rátz Tamara írása nyomán: „Bár a hazai szakirodalomban a fitness turizmus gyakran az egészségturizmus harmadik alterületeként jelenik meg, (…) valójában nem tekinthető külön terméktípusnak, hiszen a fizikai fitness alapvetően eleme az összefoglaló értelemben használt wellnessnek. Amennyiben bizonyos sporttevékenység az utazás elsődleges motivációja, abban az értelemben sportturizmusról lehet beszélni, ebben az esetben azonban a turista motivációja kevésbé holisztikus, jóval erősebben fókuszált egy bizonyos sporttevékenységre.” [33] Meglátásom szerint, ha a fitnesz területe különválna a wellnessétől, valószínűleg nem képezné tovább a turizmus részét, ellenben mint annak egy dimenziója, sose tűnne el a wellness szolgáltatásai közül. 8. Önálló primer kutatás a fitnesz szokásokról 8.1. Kérdőív Témám kutatása során felkeltette érdeklődésemet, hogy milyen mértékben ismeri és használja a különböző fitnesz-szolgáltatásokat a lakosság. Egy 23 kérdéses kérdőívet készítettem, melyre 112 választ kaptam. A korosztály megoszlik, bár a 18 éven aluliak száma igen csekély, tekintve, hogy ezt a korcsoportot nem célozza meg a fitnesz életmód. Legnagyobb százalékban tanulók töltötték ki a kérdőívet, de számos szellemi és fizikai alkalmazott, középvezető és cégtulajdonos is segítette munkámat. A korosztály és a foglalkozás alapján párhuzamot tudtam vonni egy-egy kérdéssel kapcsolatban, melyeket ki is elemzek a következőkben. 35 Az első két kérdésem az egészségtudatosságra illetve a táplálkozásra vonatkozott, s míg az egészségét a válaszadók 81,4 %-a tartotta nagyon fontosnak, addig a táplálkozásra tudatosan figyelők csak a megkérdezettek 15,9%-a. Felmerült bennem a kérdés, vajon tudják-e, hogy az egészségünk legnagyobb százalékát az ésszerű táplálkozásunk adja? Hiszen a sok vitamin, a kevesebb állati és több növényi zsírsav fogyasztása, a cukor elhagyása - és még sorolhatnám – mind a betegségek megelőzését szolgálja. Feltettem a kérdést, miszerint ismernek-e életmód-tanácsadási programokat, 58,4% igennel válaszolt. Ezután megkérdeztem, hogy igénybe is vették-e azokat, a válaszadók 14,9%-a mondott rá igent. Számomra itt nyer értelmet az egészségnevelés, hiszen ez egy elég alacsony arány, ezek szerint a lakosság többsége tisztában sincs azzal, milyen nagy szerepet játszik életükben a táplálkozás. Továbbá ezeket a rossz és manapság már pazarló szokásokat fogják tovább adni gyermekeiknek is. Elég csupán arra gondolnunk, hogy a leggyakoribb népbetegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség kialakulásában a helytelen táplálkozás is nagyban szerepet játszhat, valamint a legtöbb élelmiszeren megtaláljuk azt a bizonyos „E-számot”, azaz az adalékanyagot jelző értéket, mely legtöbbször szintén káros egészségünkre. A mai viszonylatban itt is felmerül az anyagi kérdés, mert egészségesen étkezni nem olcsó mulatság. Ezen alapvető kérdések után rátértem a mozgás- és fitnesz szokásokra. Ezt a témát a wellness-en keresztül vezettem be: példaként említettem a szaunát, gőzfürdőt és masszázsokat, majd rákérdeztem, hogy igénybe vették-e ezen szolgáltatásokat. A megkérdezettek többsége nyaralás során, illetve ritkán, alkalom adtán igen, páran gyakran, a mindennapokban is igénybe veszik, valamint legkisebb arányban nemleges választ kaptam. A következő kérdésem a wellness szállodák látogatásának gyakoriságát 36 célozta meg, s itt is az előző válaszhoz hasonlóan csak nyaralás alkalmával vették igénybe, mindössze 12,4% volt az, aki évente többször is ellátogat egy ilyen intézménybe. Meglepődve tapasztaltam a következő válaszokat, miszerint 45,5% igénybe veszi a wellness szálloda által kínált fitneszterem szolgáltatásait. Ez azért ért váratlanul, mert ha egy wellness hétvégére gondolunk, a pihenés és kikapcsolódás az elsődleges cél, mindenkinek ez jut eszébe először. Személy szerint úgy gondoltam, hogy ilyenkor egy relaxáló masszázs és fürdőzés kielégíti mindenki igényeit, és csak azok használják ki az edzőtermet, akik a hétköznapok során is rendszeresen sportolnak. Számomra ez az arány kellemes csalódást nyújtott. A kérdőívem elemzése során szerencsésen tapasztaltam, hogy a válaszadók többsége – 63,7%-a – rendszeresen jár fitneszterembe. Mivel kutatásom nagy része erre a témakörre irányul, ez igen jó aránynak minősül. A válaszadók között továbbá szerepelt olyan is, aki egyáltalán nem járt még konditerembe, és nem is szeretne, aki nem járt, de tervezi, és aki járt, de már abbahagyta. Felmerült bennem a kérdés, miért nem vágynak az emberek a mindennapok mellett testmozgásra, ezáltal feltöltődésre. Szerencsére erre a kérdésre pozitív választ kaptam: a legtöbbjük más sportolási formát választott. Azonban elkeserítő volt, hogy ezt és a következő választ csak egy fő választotta el, mégpedig az agyagi források hiánya. Mint azt már az egészség dimenzióinál is említettem, az egészségtudatos élet alapja az életszínvonal megteremtése, ehhez pedig nélkülözhetetlen az elegendő és kielégítő anyagi háttér. Természetesen léteznek más sportolási formák, melyek ingyenesek is, de ez a kérdés pont arra irányult, hogy miért nem veszi igénybe a fitnesztermek által nyújtott lehetőségeket. Ugyanakkor, ha valaki tényleg komolyan szeretné venni ezt a fajta életvitelt, talál rá megoldást. 37 A második nagy akadály az idő hiánya. Legtöbben a munka miatt nem tudják kihasználni a fitneszt, néhányuk családjuk mellett nem engedheti meg. Annak idején Amerikában a wellness-t – melynek része a fitnesz - azért hozták létre, hogy megelőzzék a betegségeket az által, hogy rekreációt biztosítsanak a munkásosztály számára (vállalati wellness). Ugyan jelen van a cafateria-rendszeren keresztüli fitnesztermek kihasználása (SZÉP- Kártya), továbbá számos cég együttműködik valamely közeli fitnesz-szolgáltatóval – így a dolgozók kedvezményekkel vehetik igénybe a termeket-, azonban mégsem épül bele a mindennapokba ez a fajta kikapcsolódás. A válaszadók 63,7%-a jár konditerembe. Közülük legtöbben saját elhatározásuk miatt kezdtek el sportolni, van, aki ismerősök hatására, és csupán 3,5% aki a média hatására. Manapság gyakran emlegetik, hogy „divattá vált a gyúrás”. Egy-két évtizede gyerekcipőben járt ez az ágazat, azonban ahogy haladtunk előre a korral, egyre inkább csak a külsőségekre fektette a hangsúlyt a világ. Eltűntek az egészséges testképek, hol a diéták, hol a plasztika ütötte fel fejét. Egy-két éve azonban felkapott lett a fitnesz-ágazat, a férfiaknál a kigyúrt test (hatása) bármi áron, a nőknél a szálkás izomzat, vékony testalkat lett az ideális. Megkezdődött egy amolyan új ideál kialakulása, tényleg „divattá vált” a fitneszterem látogatása. Ebben természetesen a média is nagy szerepet játszik, hiszen gondoljunk csak bele, hogy manipulál minket: az ismert emberek diétákba, edzésprogramokba kezdtek, de olyanra is tudunk példát, aki testépítő versenyen indult. Ennek alapján valószínűnek tartom, hogy a saját elhatározás mögött ott rejlik ez a fajta média-manipuláció is. Ezt a feltevést talán alátámasztja a következő kérdésem, azaz milyen okból, illetve milyen céllal edzenek a megkérdezettek. A válaszadók többsége a fogyást, illetve alakformálást jelölte meg, holott a válaszok között szerepelt még az erő és 38 állóképesség fejlesztése, a stressz levezetése, a sport szeretete, és nem utolsó sorban az egészség megőrzése is. Szintén egy ezzel párhuzamba vonható kérdés következett: minek a hatására fogott vagy fogna bele egy fitneszprogramba? Ugyan a legtöbb voksot a program közbeni jó érzés kapta, szorosan mögötte 66,4% azt válaszolta; hozzon látványos eredményt, még ha fél évet is kell rá várni. Ezen felül nagy számban várnak gyors eredményt, bármi áron, de az edző személyisége és szakképzettsége se volt utolsó szempont. Hogyan oszlik meg a szolgáltatások kihasználása? A kérdőív elkészítése során figyelembe vettem, hogy nem mindenki járt életében fitneszteremben, azonban szerettem volna megtudni, mennyire ismert ez az életvitel a lakosság körében. Megkérdeztem, hogy milyen szolgáltatásokat ismernek, 80% feletti aránnyal mind a fitnesztermi edzések (gondoltam itt az önálló edzésekre), mind a csoportos órák, mind pedig a személyi edző által vezetett órák ismertek voltak. Az ezeken való részvétel már más megoszlást mutatott. A legnépszerűbbek az önálló termi edzések, majd a csoportos órák, aztán a személyi edzések voltak. Személy szerint én mindegyiket kipróbáltam, mindegyik rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal egyaránt. Ha az önálló edzéseket vesszük, maximum egy teremedző áll szolgálatunkra, akit nem mindig ismerünk, nem mindig szimpatikus, és ez megalapozhatja a fitneszteremhez való viszonyunkat. A csoportos illetve személyi edző által vezetett órákon a legfontosabb az edző személyisége. Kérdőívemben 1-4-ig terjedő skálát használtam, így kötelezve a válaszadót az állásfoglalásra. Az oktatókról alkotott kép felmérésére a következőket kérdeztem: az oktatók személyisége, hozzáállása, szakképzettsége, felkészültsége. Természetesen mindent nagyon fontosra értékeltek, meglepő volt azonban egy-egy „egyáltalán 39 nem”, vagy „kevésbé fontos” válasz, hisz úgy vélem, a megfelelő képzettség és motiváció egy edző részéről elengedhetetlen. Ahogyan a wellness szállodáknál a fitneszteremre, úgy a fitneszteremnél a wellness szolgáltatásokra is rákérdeztem. Az eredmény ellentétes a másik kérdésnél kapott válaszokkal, ugyanis a fitneszterem használata során csak ritkán vesznek igénybe wellness-szolgáltatásokat. Természetesen ez terem függő is, hiszen nem mindenhol találunk masszázst, szaunát, gőzfürdőt, stb. Egyes helyeken a bérlet árában benne van a korlátlan szaunázás lehetősége is, valamint kedvezőbb úgy megváltanunk jegyünket, bérletünket, hogy ezeket a szolgáltatásokat is tartalmazza az. Egy átlagos fitneszterem kínálata közé tartoznak a étrend-kiegészítők, illetve ételek és italok. Tapasztalatom szerint, aki rendszeresen jár konditerembe és komolyan veszi az edzést, az él ezen étrend kiegészítőkkel, mint például a gyorsítók, a fehérje shake-ek, különböző proteinszeletek (csokik), pezsgőtabletták, stb. Mégis, a megkérdezettek több, mint fele soha nem használ ilyeneket, azonban ételeket és italokat rendszerint fogyaszt a helyszínen. Alapvetően, ha elhatározzuk, hogy belevágunk az edzésbe, az első akadály, amibe ütközünk az edzőterem kiválasztása. Egyénileg eltérhet, hogy kinek mi a fontos szempont, azonban az általánosan elmondható: oda megyünk, ahol jól érezzük magunkat. Attól függően, hogy mi a célunk, más elképzeléseink lehetnek arról, hogy milyen környezetben szeretnénk véghez vinni az edzéseket. Ilyen például az órák kínálata, a felszereltség, a wellness szolgáltatások, a helyszín, a légkör, és nem utolsó sorban az árak. Ezek felmérésére is skálás-módszert alkalmaztam. A legfontosabb egyértelműen a higiénia volt, ami nem szorul különösebb magyarázatra. A következő a sorban a felszereltség volt. Ez a konditeremben 40 meghatározhatja a vendégek számát, de a csoportos órák is számos eszközzel zajlanak, és ha azok nincsenek elegendő számban biztosítva, nem lehet sikeres az edzés. A fitneszterem esztétikája és kinézete már kevésbé fontos a válaszadók számára, illetve az órák kínálata már teljesen megoszlik. Nyilván aki nem veszi igénybe a csoportos edzéseket egyáltalán nem követi ezeket. A kérdőív elején a személyes jellegű részben a lakhely után is érdeklődtem. Százalékos megoszlás a következő volt: Budapest: 12,4%, nagyobb város, megyeszékhely: 31,8%, kisváros: 36,3% és falu, község: 19,5%. Utolsó kérdésem a következő volt: elégedett-e Ön lakóhelye fitneszterem-szolgáltatásaival? A válaszadók 38,9%-a válaszolt igennel, a többség szerint egy-két új szolgáltatás bevezetése szükséges lenne, és 14,6% adott nemleges választ. A mai fitnesz trendekről már ejtettem pár szót, és hogy a lakosság úgymond fitnesz-tudatosságát felmérhessem, megkérdeztem, hogy hallottak-e már ezekről, illetve soroljanak fel néhányat. Többek között megemlítették az általam is említett intervall-edzést, a személyi edzést, a saját testsúlyos edzést, de legtöbben a csoportos órák fajtáit sorolták fel. Véleményem szerint ez egyfajta visszajelzés arról, hogy hol is tart most a fitnesz, illetve képet kapunk arról is, hogy mekkora szükség van napjainkban a különböző edzőkre. A legnépszerűbb edzésfajták a TRX, kettlebell, crossfitt, spining, hot iron, kangoo és még sorolhatnám. 8.2. Interjú Dr. Zopcsák Lászlóval A hazai „fitnesz-helyzet” felmérésére Dr. Zopcsák Lászlót kértem fel interjúra, mely idő hiánya miatt sajnos személyesen nem tudott létrejönni, azonban kérdéseimre így is választ kaptam. Ezúton is köszönöm. 41 Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a hazai fitneszipar egyik legnagyobb szaktudású képviselőjével készíthettem interjút. Dr. Zopcsák László többek között két éves ciprusi személyi edzőség után hazánkban folytatta tevékenységét, a Magyar Wellness Társaság egyik alapító tagja és alelnöke (2001-2005), a Magyar Fitnesz és Egészségfejlesztési Szövetség elnöke, az International Wellness Institute (IWI) Oktatási Központ alapítója és ügyvezetője (2000-től). Jelenleg a brüsszeli EuropeActive szakmai igazgató helyettese és a Real Madrid Egyetem Sportmenedzsment tanszékének tanára. Segítségével átfogóbb képet kaphattam mind a hazai, mind a külföldi helyzetről, és azok összehasonlításáról. Arról már szó esett, hogy mennyire fontos a szakemberek képzése külföldön és hazánkban egyaránt. Magyarországon az első intézmény 1996-ban jött létre Dr. Ábrahám Júlia vezetésével. A Fitness Akadémia, az első államilag elismert OKJ-s oklevelet adó magániskola. A lassan 20 éve működő iskola folyamatosan bővült, jelenleg sport tréner, sport instruktor, fitnesz-wellness asszisztensi képzések mellett speciális képzéseket, életmód tanácsadásokat is nyújtanak. [34] Aki egy kicsit is érintett a témában, az ismeri az országban már több helyen elérhető IWI-t. Az International Wellness Institute 2000-ben indult hazánkba. Dr. Zopcsák László külföldi edzői tapasztalatai alapján kezdett bele a hazai edző-képzésbe. „1999 szeptemberében indítottam az első hazai, általam kidolgozott személyi edző képzést, melynek sikere alapozta meg azt, hogy egyre nagyobb érdeklődés irányult erre a területre, és egyre több féle képzésre lett igény. Tehát egy kurzusból nőtte ki magát az IWI” – mondta el. Az iskolarendszeren kívüli OKJ-s képzést nyújtó oktatási központ a wellness és fitnesz területét célozza. Ez a végzettség lehetővé teszi a regisztrációt a Hivatásos Edzők Európai Regisztere (EREPS), a nemzetközileg elismert profi edzők szervezetébe. Immáron nem csak a 42 fővárosban, hanem Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrben is elérhetők a képzések. Jelenleg hazánkban megközelítőleg 1000 fitneszterem működik, melyek közül a legismertebbek, legfelszereltebbek a fővárosban találhatók. Néhányuk ezek közül vidékre is terjeszkedett már amolyan franchise rendszerként. (V-VI. melléklet) Személyes tapasztalat alapján tudom, hogy a nagyobb, ismertebb fitnesztermek „megjelenése” (tisztasága, felszereltsége), továbbá az általuk kínált szolgáltatások magasabb színvonalat képviselnek, mint a fővároson kívüli, úgymond „vidéki” termeké. Ez alól nyilván lehetnek – és vannak is – kivételek, de észrevételem szerint ez általánosságban elmondható. Az elmúlt években hazánkban elég nagy hangot kapott a személyi edző szakma. Manapság már nem mondható hiányosnak az edzők felhozatala, bár találkoztam már olyannal, akinek tudását és hitelességét megkérdőjelezném. Dr. Zopcsák László elmondása szerint nem mindenki lesz edző egy képzés után, sokak csak saját céljukra használják fel a megszerzett ismereteket, vagy éppen nem válnak alkalmassá az edzői tevékenységhez. Az interjú során megtudtam, hogy mivel az IWI nemzetközi bizonyítványt ad a tanulmányok befejeztével, sokan választják a külföldi karriert. Ehhez elengedhetetlen az angol szakmai nyelv, de ez egy megtérülő befektetés lehet egyesek számára: van, aki pályakezdőként kikerül valamely más országba, tapasztalatot szerez, kialakítja vendégkörét és letelepszik. A másik végkimenetele lehet ennek, hogy a tapasztalatszerzést követően itthon folytatja pályafutását, melynek szintén rengeteg előnye lehet, erre az IWI tanári karából is találhatunk példát. Meglátásom szerint a hazai fitnesz-wellness iskolák nemzetközi szinten is megállják a helyüket: „köszönhetően a magas kontakt óraszámú képzésnek, a szigorú állami szabályozásoknak és annak, hogy komolyabb 43 iskolák nem árversenyben, hanem szakmai minőségben „rivalizálnak”, általánosságban elmondható, hogy nagyon jól felkészített edzők kerülnek ki hazánkból” – tudtam meg Dr. Zopcsák Lászlótól. Az, hogy ilyen nagy létszámú edző található hazánkban egy összetett folyamat eredménye. „Kellettek hozzá a törvényi szabályozások, 2004–es rendelet szabályozta először, hogy ki tarthat edzést, majd 2008-ban OKJ-s szakma lett, és ez még inkább rendet tett a szakmában, szűrte a végzettség nélkül praktizálókat. A divat, a média szerepe, a fitt fizikummal szemben társadalmi elvárások növekedése, az edzőtermek használatának egyszerűsödése (könnyebben elérhető, olcsóbb, több helyszín, változatosabb programok), mind hozzájárultak a népszerűség növekedéséhez.” Végezetül a fitneszipar itthoni helyzetéről érdeklődtem. Az interjú készítése során rá kellett jönnöm: a fitneszipart két dologgal lehetne jobbá tenni. Az egyik a menedzsment és marketing, mely, mint egy szolgáltatást nyújtó ágazatnak elengedhetetlen feltétele. Ez mind a termek fenntartása, a vendégek megszerzése és megtartása, mind pedig a szakemberek képzése érdekében szükséges. A másik fontos tényező az állami szféra támogatása. Fel kell ismerni, hogy a nyugati országokban és a tengerentúlon is igen is nagy szerepet kap a prevenció. Az emberek egészségtudatosabbak, aktívabbak, mint Magyarországon. „A szabadidősporton belül az állam nem támogatja ezt a szektort. Hiányosak a fitnesz menedzsment ismertetek, nem alkalmazzák az itthoni vezetők az iparági ismereteket. Kicsi a penetrációs ráta, csupán a lakosság 3 %-a jár edzeni rendszeresen. Az EU-s átlag 6,5 %.” Sajnos az egészségügy inkább a meglévő betegségek gyógyítását preferálja, pedig a megelőzésen felül még számos problémára megoldást nyújthat a fitnesz: „stressz, elhízás, inaktivitás, közösségi kapcsolatok 44 lazulása, találkozási pontok hiánya, erre mind-mind a fitnesz alternatívát kínál.” A gazdaságot tekintve több pontból is megközelíthető a fitnesz, ideértve a wellness-t is, hiszen ez a két ágazat szinte elválaszthatatlan egymástól. Eredeti funkcióját tekintve azért jöttek létre ezek az irányzatok, hogy csökkentsék a munkahelyi és a hétköznap okozta megfelelésből adódó betegségeket. Ezáltal kevesebb a munkahelytől távol töltött órák száma, csökken az egészségügyi kiadás, javulnak az egészségügyi mutatók. Ezen felül a fitnesz szektor bővülése új munkahelyeket teremthet, nagyobb szerepet kaphat az oktatásban az „edző-nevelés” és a menedzsment. Így akár létrejöhet egy egészségtudatosabb környezet is a mindennapokban. „Szektorális összefogással, állami figyelemmel, edzőregiszter kialakításával 3 éven belül duplázni lehetne a forgalmat. Rendkívül dinamikus a fejlődése, havonta nyílnak új fitnesztermek.” 9. Összegzés és absztrakt A Fitnesz és wellness, mint növekvő ágazatok Fitness and wellness as expanding sectors Kutatásom célja az volt, hogy felmérjem hol tart ma hazánkban a fitnesz és a wellness ipar. Bemutatásuk során megfigyelhető, hogy valójában két, egymással szorosan összefüggő ágazatról van szó, Magyarországon azonban még nincsenek azonos szinten. Elkülönítettem tehát a két irányzatot, és inkább a fitneszre koncentráltam. Mivel ez úgymond „gyerekcipőben jár”, illetve hazánkban sajnos ezzel még nem foglalkoznak olyan magas szinten, a legtöbb forrásomat az interneten találtam, ott is leginkább angol nyelvű oldalakon. Véleményem szerint már ez is ad egy bizonyos képet az itthoni és a külföldi helyzetről egyaránt. 45 Értem ez alatt, hogy bár az utóbbi évtizedben széles körben népszerűvé vált mind a fitnesz, mind a wellness, kihasználtságuk nem változott akkora mértékben, mint ismertségük. Ennek hátterében az anyagi források hiánya áll, ezt a kérdőíves kutatásom is alátámasztotta. Béres Alexandra megfogalmazásában a fitnesz „állapot, mozgalom, életforma”, melyet a wellnesstől az aktív életvitel, a hosszabb sportolási időtöltés különbözteti meg. Történelmünk során a szellemiség fejlődésével párhuzamosan tudatosult a testmozgás fontossága. A fitnesz előfutára lényegében a torna volt, melynek köszönhetően a világ megismerhette a mozgás preventív hatásait. Elindultak az első fizikai aktivitást célzó mozgalmak, hamarosan az ésszerű táplálkozással kiegészülve létrejött a fitnesz. Népszerűsítésének legnagyobb eszköze a média lett, s ez a mai napig sincs másképp. Az utóbbi években a tévé és az internet hatására átalakultak az ideális testképek: a sportos alkat lett a cél. Úgy vélem, ha a média befolyásolhatja az embereket, akkor ez a megfelelő lehetőség, hiszen a mai világban ez növelheti az egészségtudatosságot is. Dolgozatom során bemutattam azt is, hogy a wellness szektorának milyen elismerései vannak hazánkban: minősítések, díjak, rendezvények. Ezzel szemben a fitnesztermeket nem szabályozzák, napról napra nyílnak meg az új konditermek, és zárnak be a veszteségesek. Ennek hátterében számos ok állhat: a magyar emberek fizikai aktivitása elmaradott, kevesen használják ki lehetőségeiket, továbbá ez a szektor leginkább a nagyvárosokban van jelen. Meghatározó ezeken felül a korlátozott anyagi források megléte. Kérdőívem kiértékelése során sajnos két problémával kellett szembesülnöm; az egyik, az idő hiánya a mindennapok során. A munka és a család mellett nehezen összeegyeztethető a rendszeres testmozgás. A másik, hogy a fitnesztermek árkategóriája sokszor nem az átlagembert célozzák meg. Ebben segítséget nyújthatnának az állami 46 támogatások, akárcsak a wellness szektorában: a legtöbb hazai wellness intézményben megtalálhatók az államilag az OEP által támogatott gyógykezelések. Míg hazánkban a turizmus általi támogatások a gyógyításra és rehabilitációra korlátozódnak, addig a tőlünk nyugatabbra fekvő országokban a fitnesz, mint prevenciós eszköz is jelen van. 2012-es adatok szerint Magyarországon a fürdők éves összesített forgalma közelít a 25 millió fürdővendéghez, a szolgáltatók éves forgalma meghaladja az 55 Milliárd Forintot, továbbá 8500 embernek biztosít közvetlenül munkalehetőséget. [35] Ez a lehetőség a fitnesz iparágán belül is megvan: ha ez az ágazat nagyobb odafigyelést kapna mind az államtól, mind az iparon belüli szakemberektől néhány éven belül a fitnesz megduplázhatná forgalmát – tudtam meg Dr. Zopcsák Lászlótól. Véleményem szerint ez kihatna az egészségtudatosságra, a lakosság aktívabb életvitelére, ezáltal az egészségügyre, továbbá számos új munkahelyet teremtene, mely a gazdaságot is pozitívan befolyásolhatná. Összefoglalva habár a nyugati országokhoz képest el vagyunk maradva a fitnesz iparágán belül, azonban a feltételeink biztosítottak, hogy felfejlődjünk hozzájuk. A hazai tudás, az oktatási rendszer, a szakemberek képzettsége és növekvő létszáma mind lehetővé teszik, hogy Magyarország lakossága egészségesebben, tudatosabban és aktívabban élhessen. Ehhez nagyban hozzájárulhat a Magyar Fitnesz és Egészségfejlesztési Szövetség munkássága. Ha lehetőségem lenne javaslatot tenni, állami beruházással létrejöhetne egy olyan kampány, mely összefogva a fitnesz szektorát - a szakembereket, a társaságokat, egyesületeket, szervezeteket, oktatási központokat, nagyobb fitnesztermeket, sőt, a hazai testépítőket és azok szövetségeit is – megteremthetné a szektor különválását is, ezzel új megvilágításba helyezve annak szerepét hazánkban. 47 10. Irodalomjegyzék (1) Önkormányzati Minisztérium (ÖM) (2007) Országos Egészségturisztikai Fejlesztési Stratégia, Aquaprofit Rt., Budapest (2) www.wellnessspa.hu/index.php/Aktualis/mi-a-wellness.html (3) Hojcska Ágnes Erzsébet, Szabó Zoltán - Fizioterápia az egészségturizmusban /oktatási segédlet/ 2010. Szent István Egyetem, Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet (4) www.jgypk.u-szeged.hu/tamop13e/tananyag_html/wellness/a_wellness_trtnete.html (5) www.termalfurdo.hu/furdozes/az-europai-furdokultura-kialakulasa-468 (6) www.kneippmagyarorszag.hu/kneipp-filozofia/kneipp-tortenelem/76-sebastian-kneipp (7) www.globalwellnessinstitute.org/history-of-wellness/ (8) Catherine Call, Robyn Gerdes, Kristen Robinson (2009): Health and Wellness Research Study: Corporate and Worksite Wellness Programs: A Research Review Focused on Individuals with Disabilities (9) www.egeszsegturizmus.itthon.hu/gyogyfurdok (10) www.turizmusonline.hu/cikk/a_budapesti_gyogyfurdok_aranykora (11) Turizmus Bulletin: Az egészségturizmus marketingkoncepciója; 2002. 2. szám; (12) www.fitnesstrend.blog.hu/2011/10/05/a_magyarorszagi_wellness_iparag_kialakulasa_wellness_torteneti_attekintes_i_resz (13) Magyar Turizmus ZRT. (2003): Turizmus Magyarországon 2003, Budapest (Forrás: www.itthon.hu) (14) Lance C. Dalleck, M.S. and Len Kravitz, Ph.D. : History of Fitness 48 (15) Bátyai Dóra: Interjú Pordán Tamással, az A1 wellness központok marketingmenedzserével, 2007 (16) NAHRSTEDT, W. (Hrsg.) (2001): Freizeit und Wellness. Gesundheitsturismus. in: Europa. Die neue Herausforderung für Kurotrte, Tourismus und Gesundheitssysteme, Bielefeld. (17) ILLING, K. (2002): Medical Wellness und Selbstzahler. Zur Erschliessung neuer Märkte für Rehabilitations-, Kurkliniken und Sanatorien. TDC Verlag, Berlin. (18) www.mno.hu/interju/egeszsegtudatossag-egy-beteg-tarsadalomnak-semmi-eselye-1200309 (19) www.fogalomtar.eski.hu (20) www.hotelstars.hu/ (21) www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010-0019_Furdok_es_az_egeszsegturizmus_kozgazdasagtana/ch02.html (22) www.szep-kartya.com/ (23) www.programturizmus.hu/ (24) www.meme.hu/index.php/hu/4-szaunazok-hetvegeje/4-szaunazok-hetvegeje.html (25) dayholiday.hu/aranynap_dij/ (26) www.szakmai.itthon.hu (27) www.bestofbudapest.com/hu/dijak-es-gala.html (28) Boros Szilvia- Mondok Anita- Várhelyi Tamás: Az egészségturizmus szolgáltatásai és menedzsmentje, 124. old (29) www.update1.eu (30) www.testepitek.hu/hiressegek/kulfoldi-hiressegek/262-a-testepites-toertenete (31) www.franchisehelp.com/industry-reports/fitness-industry-report/ (32) www.mfesz.hu 49 (33) Rátz Tamara (2001): Zennis és Lomi Lomi, avagy új trendek az egészségturizmusban == Turizmus Bulletin. 5/4. 7–16. (34) www.fitness.hu/Magunkrol (35) www.szeged.hu/hirek/15721-az-annaban-is-nepszerusitik-a-furdokulturat.html 50 11. Mellékletek 11.1. Ábrák I. melléklet: A wellness történeti fejlődése (Forrás: www.globalwellnessinstitute.org) 51 II. melléklet: Az első tornatermek (Forrás: www.artofmanliness.com) III. melléklet: Tatarek Rezső Ironbox órája, FittAréna, 2015 (Forrás: FittAréna hivatalos Facebook oldala) 52 IV. melléklet: Salamon Dia, Bikini Fitness versenyző, 2015 IFBB Világbajnok, 2015 Olympia Amateur abszolút bajnok (Forrás: Salamon Dia hivatalos Facebook oldala) 53 V. melléklet: Life 1 Corvin Wellness, Budapest (Forrás: www.life1.hu) VI. melléklet: Life 1 Fitness, Pécs (Forrás: www.life1.hu) 54 11.2. Függelékek 11.2.1. Kérdőív 1. Az Ön neme?  Nő  Férfi 2. Az Ön kora?  18 év alatt  18-23 év  24-27 év  28-35 év  36-45 év  45 év felett 3. Az Ön lakóhelye  Budapest  Megyeszékhely, nagyobb város  Kisváros  Falu, község 4. Mi az Ön foglalkozása?  Tanuló  Alkalmazott fizikai munkába  Alkalmazott szellemi munkában  Középvezető  Felsővezető 55  Cégtulajdonos/vállalkozó  Nyugdíjas  Munkanélküli 5. Mennyire tartja fontosnak egészségét? 1-2-3-4 6. Mennyire figyel oda táplálkozására? 1-2-3-4 7. Szokott-e wellness-szolgáltatásokat igénybe venni?  Nem, még soha nem vettem igénybe  Ritkán, alkalom adtán  Rendszeresen nyaralás, utazás során  Gyakran, a mindennapokban is 8. Szokott-e wellness szállodában megszállni?  Igen, évente többször  Igen, nyaralás idején  Nem 9. Ha igen, igénybe veszi—e a fitnesztermet ott tartózkodása során?  Igen  Nem 10. Szokott-e fitneszterembe járni?  Igen 56  Nem, de tervezem  Nem, már nem járok  Nem, és nem is tervezem 11. Ha nem jár fitneszterembe, miért nem?  Nincs rá időm a munkám miatt  Nincs rá időm a családom mellett  Egészségügyi okok miatt  Anyagi források hiánya miatt  Más sportolási formát választottam  Nem látom értelmét, hatását  Egyéb: 12. Ha igen, miért jár?  Segít levezetni a feszültséget  Egészségesebb szeretnék lenni  Szeretek sportolni  Izomerő, állóképesség fejlesztése miatt  Fogyás és alakformálás céljából  Testépítés céljából  Egyéb: 13. Minek a hatására kezdett el fitneszterembe járni?  Barátok, család, ismerősök hatására  Internet, média hatására  Saját döntés  Egyéb: 57 14. Milyen fitnesz-szolgáltatásokat ismer?  Fitnesztermi edzések (önálló edzés)  Csoportos órák (pl. aerobic)  Személyi edző által vezetett edzés  Életmód tanácsadás 15. Ezek közül melyiket vette már igénybe?  Fitnesztermi edzések (önálló edzés)  Csoportos órák (pl. aerobic)  Személyi edző által vezetett edzés  Életmód tanácsadás 16. Ismeri-e Ön a legújabb fitnesz-trendeket? Ha igen, kérem soroljon fel párat! 17. Minek a hatására fogott, vagy fogna bele egy fitnesz-programba?  Hozzon gyors eredményt, akár nagy áldozat árán is  Hozzon látványos eredmény, még ha fél évet is kell rá várnom  Jól érezzem magam a program közben  Elfáradjak egy-egy edzés alatt  Legyen szimpatikus az edző személyisége  Legyen kellő szakmai háttere az edzőnek  Egyéb: 18. Reálisan mennyit költene egy ilyen programra havonta?  1000-3000 forintot 58  3000-5000 forintot  5000-8000 forintot  8000-11 0000 forintot  11 000-15 000 forintot  15 000-20 000 forintot  20 000-30 000 forintot  30 000 forint felett 19. Milyen rendszerességgel szokta igénybe venni az alábbi szolgáltatásokat? Soha Ritkán Néha Gyakran Erőfejlesztő gépek/súlyzók Kardiogépek Csoportos órák Wellness-szolgáltatások Táplálék-kiegészítők vásárlása Étel/ital vásárlás 59 20. Milyen gyakorisággal jár sportolni, edzeni a különböző évszakokban? Nem járok Heti 1-2 alkalommal Heti 3-4 alkalommal Heti 5-7 alkalommal Ősz Tél Tavasz Nyár 21. Ezt a gyakoriságot mi befolyásolja? 22. Értékelje, mennyire fontosak Önnek az alábbiak! Egyáltalán nem fontos Kevésbé fontos Fontos Nagyon fontos Oktatók személyisége, hozzáállása Oktatók szakképzettsége Oktatók felkészültsége Fitneszterem higiéniája Fitneszterem esztétikája, kinézete, igényessége 60 Fitneszterem felszereltsége Fitneszterem órai kínálata 23. Elégedett-e Ön lakóhelye fitneszterem-szolgáltatásaival?  Igen, teljes mértékben  Igen, bár egy-két új szolgáltatás kellene  Nem 61 11.2.2. Interjú Dr. Zopcsák Lászlóval 1. Olvastam, hogy külföldön szerzett edzői tapasztalatot. Mi vitte rá, hogy ezt Magyarországon is meghonosítsa, azaz megalapítsa az IWI-t? Két év ciprusi fitnesz edzőség után itthon is személyi edzéssel kezdtem el foglalkozni, felépítettem a klientúrámat. Hamar rájöttem, hogy ez egy folyamatos tanulást igénylő terület, ha az ember az inaktivitásból fakadó rizikófaktoros populációval szeretne foglalkozni, akik a mozgáshiány miatt különböző mozgásszervi, belgyógyászati problémákkal rendelkeznek. Ezt már csak orvosi, dietetikusi, gyógytornászi hálózatban, team munkában lehet elképzelni, ehhez viszont nagyon felkészültnek kell lenni. Nem elegendő a testnevelői, vagy normál sportedzői kompetencia. Rájöttem, hogy ez egy nagy hiányterület az edzőképzésben itthon, így nekiláttam, hogy egy személyi edző képzést létrehozzak. Ehhez sok tanulásra, külföldi tanulmányutakra volt szükségem. 1999 szeptemberében indítottam az első hazai, általam kidolgozott képzést, melynek sikere alapozta meg azt, hogy egyre nagyobb érdeklődés irányult erre a területre, és egyre több féle képzésre lett igény. Tehát egy kurzusból nőtte ki magát az IWI. 2. Mit takar a 2010-es "Fitness for Future" edzés módszertani kutatás? Milyen céllal jött létre és milyen eredményekkel zárult? Ez a PhDm-hoz kapcsolódó kutatás volt, célja, hogy a hazai fitnesztermekbe járó hölgy vendégeken mérjük az edzéstervezés, periodizálás hatékonyságát. A kutatásba 110 premenopauzális korban lévő hölgyet vontunk be, és a madridi Unidversidad de Europea egyetem (mely doktori iskolájának hallgatója voltam) módszertani útmutatásai alapján 62 mértünk erő és testkompocízió változást, összehasonlítva 2 különböző edzésmódszer alapján edző csoportot és egy kontroll csoportot. Fő konklúzió, hogy bizonyos idő után (3 hónap alapozás után) az edzésterv periodizálása szükséges a fitneszben is nem csak az élsportban. Így lehet elkerülni a sérüléseket, motiválni a kitartó edzésre a klienseket, ill. tartós fejlődést elérni. A jól képzett, azonos protokollokkal dolgozó személyi edzők szerepe igen fontos, ők a kulcsszereplői a fitnesz ipar minőségi fenntarthatóságának. 3. Ön az első hazai akkreditált személyi edző tanfolyam kidolgozója. Miért volt erre szükség akkoriban? Nem volt olyan edzői szakmai, mely az átlagpopuláció edzésére lett volna felkészítve. Ez egy hiányterület volt. Ma már minden fitneszterem alapszolgáltatása, OKJ-s szakma. Akkoriban body builderek uralták ezt a területet, akik az izomtömeg – fejlesztésre koncentráltak. Holott ez a szakterület sokkal inkább egészségfejlesztés, fittségi állapot fejlesztés, melyben fontosak a tesztelési protokollok, az egyéni igényekre, képességekre egészségi fittségi állapotra vonatkozó ismeretek, az életmódváltást segítő motivációs technikák. Legfontosabb talán, hogy ez egy szolgáltatás, így a klientúra menedzsment lett az egyik legizgalmasabb és szükségesebb modulja a képzésnek! A képzés akkreditációjával egy minőségi kategóriát teremtettünk, tanárok, gyógytornászok nagyobb bizalommal jelentkeztek hozzánk. 4. Manapság az egyik legnépszerűbb szakma személyi edző. Mikor vált ennyire népszerűvé hazánkban és miért? 15 éve folyamat. Kellettek hozzá a képzéseink, ill. nyílván a konkurens iskolák is ráálltak, így elég kurrens is lett személyi edzőnek 63 tanulni. Egy idő után már nem csak a „gazdag üzletemberek” kiváltsága volt, ahogy az nagyon elterjedt a köztudatban, hanem változatos szolgáltatással és árazással sok mindenki számára elérhető, alapszolgáltatássá vált. Kellettek hozzá a törvényi szabályozások, 2004–es rendelet szabályozta először, hogy ki tarthat edzést, majd 2008-ban OKJ-s szakma lett, és ez még inkább rendet tett a szakmában, szűrte a végzettség nélkül praktizálókat. A divat, a média szerepe, a fitt fizikummal szemben társadalmi elvárások növekedése, az edzőtermek használatának egyszerűsödése (könnyebben elérhető, olcsóbb, több helyszín, változatosabb programok), mind hozzájárultak a népszerűség növekedéséhez. 5. Az utóbbi egy-két évben sokan mondták, hogy divat lett a konditerembe járni. Ön mit gondol erről? Így van, divat lett, de csak bizonyos szocio-ökonomiai státusszal rendelkezők körében. (nagyobb városok, középkorúak, jobb anyagi körülmények között) Ma már nem ciki, nem nézik le azt, aki edzőterembe jár. Korábban nagyon sok sztereotípia volt ezzel kapcsolatban. A divat mögött azonban egyfajta tudatosodás, egészségtudatos gondolkodás is áll, és látszik, hogy több idősebb, 40 -50-60 éves korú is edzeni jár, de programválasztásukban egyre inkább helyet kap a jóga, pilates, spinning, funkcionális tréning, stb… nem csupán a konditerem. 6. Miért van szükség hazánkban ekkora volumenű edző-képzésre? (Hiszen az IWI mellett más edző oktató képzések is vannak.) Nem az edzőképzésre van szükség ilyen volumenben, hanem olyan emberekre, akik egészségtudatosak, tisztában vannak azzal, hogy miként 64 lehet edzéssel, helyes táplálkozással, testmozgással fizikai állapotot, fittséget javítani. Ezt tudják alkalmazni önmagukra és szűkebb környezetükre is. Az már csak egy hozadéka, hogy az ilyen ismeretekre vágyó érdeklődik egy OKJ-s edzőképzésre iratkoznak be, hiszen itt lehet mindezt a legautentikusabban elsajátítani. Többségük nem lesz edző, vagy mert nem is ez volt az eredet szándéka (hanem csak ismeretszerzés), vagy nem lesz rá alkalmas (hitelesség, szaktudás hiánya, önmenedzsment alacsony foka, személyes kompetenciák hiánya). Jó edzőre azonban mindig szükség van. Aki ambiciózus, képzi magát, megvannak a személyes kompetenciái mindig talál munkát. Ez egy fluktuálódó szakmai, nem úgy, mint Nyugat Európában, vagy Észak Amerikában, ahol „life time career” is egyben a fitnesz edzőség. Nagy lehetőség a magánvállalkozás is, nem csak az alkalmazott edzői munka. Sokan nyitnak specializálódott fitnesz stúdiót. 7. Az IWI nemzetközileg elismert oklevelet ad. Sokan kihasználják ezt a lehetőséget és inkább külföldön próbálkoznak a karrierindítással? Igen, de nem csak karrier indításként, hanem folytatásként is. Itthon szereznek egy kis rutint, és utána egy személyi edző végzettséggel nagyon sok lehetőségük van, akár még Ausztráliában is. Az angol szaknyelv elsajátítása igen fontos, a kiemelkedés egyik záloga. Természetesen az a szerencsés verzió, amikor az edző a külföldi tapasztalatokkal felvértezve itthon kamatoztatja a kint megszerzett tudását. Az IWI számos tanára járta be ezt az utat. 65 8. Mennyire elismertek a magyar edzők külföldön? Köszönhetően a magas kontakt óraszámú képzésnek, a szigorú állami szabályozásoknak és annak, hogy komolyabb iskolák nem árversenyben, hanem szakmai minőségben „rivalizálnak”, általánosságban elmondható, hogy nagyon jól felkészített edzők kerülnek ki hazánkból. Szakmailag kiválóak, ugyanakkor önmenedzsmentben, klientúra menedzsmentben gyengébbek, mint Nyugat Európai társaik, és ez főként az eltérő kulturális háttérben, attitűdkülönbségben keresendő. Meg kell érteni, hogy ez egy szolgáltató iparág, ahol az eredményesség szempontjából a menedzsment ismereteknek éppoly nagy jelentősége van, mint a szorosan vett sportszakmának. 9. Milyen képzésekkel, hogyan bővült a kínálat az évek során az IWI-ben? 2007-ig csak továbbképzésekkel foglalkoztunk. Tulajdonképpen a többi OKJ-s iskola továbbképző színhelye voltunk. A robbanásszerű fejlődés akkor következett be, amikor mi is indítottuk az alapképzéseket, illetve amikor nemzetközileg is akkreditáltak lettünk és egy világos, „blue ocean” stratégia mentén az egész fitnesz szektor építését, nem csak a saját cégünk prosperálását figyelembe véve folytattuk működésünket. Mára a legszélesebb oktatási portfóliót kínáljuk, az EKKR (Európai Képesítési Keretrendszer) szerinti besorolást alapul véve a szakmát adó fitnesz képzéstől az egyetemi mesterképzésig karrierpályát kínálunk hallgatóinknak, köszönhetősen a Real Madrid Egyetemmel való kapcsolatunknak. 66 10. Megközelítőleg hány fitneszterem működik jelenleg Magyarországon? Ön szerint melyek a legjobbak, amelyek akár nemzetközi viszonylatban is megállják a helyüket? 1000. Oxygen wellness, Gylda, XXL, Life 1 , Cuttler, Lite Wellness, 11. El vagyunk-e maradva bármely területtel a fitnesz szektoron belül más országokhoz képest? Igen. Egymás utánzása megy, kevés az eredeti ötlet a célcsoport megszólítását illetően. Mindenki ugyanazt a 3 %-ot szólongatja, próbálja megszerezni. Nincs szektorális összefogás. A szabadidősporton belül az állam nem támogatja ezt a szektort. Hiányosak a fitnesz menedzsment ismertetek, nem alkalmazzák az itthoni vezetők az iparági ismereteket. Kicsi a penetrációs ráta, csupán a lakosság 3 %-a jár edzeni rendszeresen. Az EU-s átlag 6,5 %. 12. Hogyan befolyásolja a gazdaságot a fitnesz ipar? Rendkívüli módon. A fizikai aktivitással számos olyan rizikófaktor csökkenthető, melyek komoly terhet rónak a társadalombiztosításra. A prevenció egyik fő színhelye lehetne a fitnesz itthon is, úgy, mint tőlünk nyugatabbra. 13. Hogyan látja most, hova tud fejlődni hazánkban még a fitnesz? Szektorális összefogással, állami figyelemmel, edzőregiszter kialakításával, 3 éven belül duplázni lehetne a forgalmat. Rendkívül dinamikus a fejlődése, havonta nyílnak új fitnesztermek. Ezt nem csak a divat erősíti, hanem a korproblémákra adott válaszreakció is: stressz, elhízás, inaktivitás, közösségi kapcsolatok 67 lazulása, találkozási pontok hiánya, erre mind-mind a fitnesz alternatívát kínál. 68 11.2.3. A wellness szállodák minősítésének feltételei WELLNESS KRITÉRIUMOK Az MSZÉSZ azon wellness szállodák külön kérésére végzi el a minősítést, melyek jelentkeznek a Hotelstars minősítésre is. Egyidőben történő jelentkezés esetén a wellness minősítés díját magába foglalja a Hotelstars minősítés eljárási díja. Külön költségként csak a kiegészítő „Wellness tábla” díját kell megfizetni, melynek összege megegyezik a Hotelstars Védjegytábla díjával. Már meglévő Hotelstars minősítéssel rendelkező szállodáknál külön a wellness minősítés díja 35.000 Ft + Áfa. Terület A Wellness-szállodák kötelezően előírt kritériumai Pontok Hotel Revizor *** **** ***** Általános 1 A szálloda rendelkezik saját területére vonatkozó stratégiával, melyben a cél és eszközrendszer és a célcsoport megfogalmazásra került üzemeltetési és marekting szempontból. 5 M M M 2 A szálloda belső tereinek kialakításánál figyelembe veszi a szálloda wellness jellegét és ezzel biztosítja a vendégek részére a kikapcsolódásra való helyeket, kellemes környezetet biztosít, melyben a vendég kiegyensúlyozottan érzi magát. 5 M M M 3 A szálloda rendelkezik spa recepcióval (min. 8 óra, min 2 idegen nyelv-vendégkörnek megfelelő), **** esetén min. 100 szoba felett kötelező* 5 M * M 69 Szolgáltatások 4 Diétás és reform-konyha, az egészséges táplálkozás szabályai szerint elkészített étel,-és italválaszték 5 M M M 5 fitness terem min. 3 féle kardiogéppel és egyéb izomfejlesztő gépekkel felszerelt 3 M M 6 egyéb sportolási lehetőségek (min.5féle) ( 1 pont/típus max. 10) 5 M 7 egyéb sportolási lehetőségek (min.8féle) (1 pont/típus max. 10) 8 M 8 egyéb sportolási lehetőségek (min.10féle) (1 pont/típus max. 10) 10 M 9 keleti mozgásprogramok közül min. 1 féle (pl. joga, tai chi, qi gong) 3 M M 10 min 2 féle body & mind típusú mozgásfajta (pl.pilates, bodyArt, dance-aerobik) 3 M M 11 Medical wellness szolgáltatások: állapotfelmérő módszerek közül min 1 vizsgálat (diagnosztikai berendezéssel) és hozzá életmód-tanácsadás 5 M M 12 min. 7 féle masszázsfajta (1 pont/típus max. 12) 7 M 13 min. 9 féle masszázsfajta (1 pont/típus max. 12) 9 M 14 min. 12 féle masszázsfajta (1 pont/típus max. 12) 12 M 15 masszázshelységek egymástól elválasztva (nem függöny) 3 M M 70 16 masszázshelységek egymástól fallal elválasztva 5 M 17 egyéb relaxációs technikák közül min 2 féle (autogen training, feldenkrais módszer, meditáció) 4 M M 18 egyéb egészségjavító kezelések közül min 4 féle (rituálék, keleti terápiák, kádfürdők) (1 p/típ max. 8) 4 M 19 egyéb egészségjavító kezelések közül min 6 féle (rituálék, keleti terápiák, kádfürdők) (1 p/típ max. 8) 6 M 20 egyéb egészségjavító kezelések közül min 8 féle (rituálék, keleti terápiák, kádfürdők) (1 p/típ max. 8) 8 M 21 jacuzzi vagy más élményelemekkel ellátott medence 3 M M M 22 min. 1 beltéri vagy 1 kültéri medence normál vízzel 4 M 23 min 1 termál-vagy gyógyvizes medence 5 24 úszómedence-külső vagy belső (min 12 m hosszú vagy ellenáramoltatóval ellátott) 4 25 min. 1 féle szauna (gőz, finn, infra) (1 pont/típus max. 5) 1 M 26 min. 3 féle szauna (gőz, finn, infra) (1 pont/típus max. 5) 3 M 27 min. 5 féle szauna (gőz, finn, infra) (1 pont/típus max. 5) 5 M 28 szaunákhoz kapcsolódik külön pihenők, ahol csend, 3 M M 71 nyugalom és friss levegő van 29 szaunamester ügyel a szaunarend betartásáért, szauna-szeánszokat végez a vendégek részére 3 M M 30 min. 5féle kozmetikai kezelést kínál (1 pont/típus max. 10) 5 M 31 min. 8féle kozmetikai kezelést kínál (1 pont/típus max. 10) 8 M 32 min. 10féle kozmetikai kezelést kínál (1 pont/típus max. 10) 10 M 33 egyéb szépségápolási kezelést kínál (pl.manikür, pedikür, fodrászat), kezelésenként 1, max 5 1 34 hidroterápiás vagy egyéb fürdő.kezelést kínál, kezelésenként 1, max 5 1 Egyéb 35 a szálloda saját honlapján megjelenteti a teljes spa-kínálatot leírásokkal, képekkel és árakkal 5 M M M 36 információs rendszer házon belül kialakított, vendégtájékoztatók a vendégek részére biztosítottak (pl. tv, nyomtatott anyagok szobákban, vendégtérben, táblák) 5 M M M 37 több nyelvű feliratok a szállodán belül (magyar+1 vendégkörnek megfelelő idegen nyelv) 3 M M M 38 szállodából a wellness részleg közvetlen fedett 3 M M M 72 helyen elérhető 39 szálloda rendelkezik min 1 spa szolgáltatásaira vonatkozó minősítő díjjal, mely max 4 évnél nem régebbi (pl. hazai és nemzetközi szövetségek, szakmai folyóiratok által kiadott díj) 3 Személyzet 40 szakorvos van a szállodában, felelős az egészségfejlesztő módszerekért 5 M 41 a wellness manager szakirányú végzettséggel felügyeli a tevékenységet 5 M M 42 személyi edző 3 M M 43 dietetikus 3 44 animátor (vendégek szórakoztatásáról, programajánlatokról, kulturális lehetőségekről gondoskodik) 3 45 dolgozóknak min évi 1x tréning (szakmai és kommunikációs) 3 M M M 46 dolgozók nyelvismerete: wellness területen min 2 vendégkörnek megfelelő idegen nyelv beszélése - M M M Elérhető összpontszám: 153 Minimum kritériumok összpontszáma: 62 91 133 Minimum pontszám: 75 110 140 "M" kritériumok száma: 16 26 28 (Forrás: www.hotelstars.hu)
FontResizer
Help Minimize Maximize
 
Locale Selector
Minimize Maximize
 

Impresszum | Adatvélmi nyilatkozat | Kapcsolat | Linkek
JaDoX 3.5 - Copyright © 2008 - 2012, Monguz Kft. Minden jog fenntartva.